Infostart.hu
eur:
363.87
usd:
314.25
bux:
150110.32
2026. augusztus 18. kedd Ilona

Peren kívül egyezett meg a BP a mexikói-öbölbeli károsultakkal

Peren kívüli megegyezésre jutott a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa károsultjainak egy részével a BP olajvállalat.

Az olajipari óriás közölte helyi idő szerint péntek éjszaka, hogy mintegy 7,8 milliárd dollárt fog fizetni a környezetszennyezés következtében munka nélkül maradt közel száz ezer halásznak és más károsultnak. Az összeget a BP a korábban általa létrehozott 20 milliárd dolláros kártérítési alapból folyósítja.

A vállalat hangsúlyozza, a megállapodás nem jelenti azt, hogy a vállalat elismerte felelősségét az olajkatasztrófáért.

A BP-nek még ki kell egyeznie az amerikai kormánnyal, illetve más öbölbeli országokkal és a beruházásban résztvevő partnerekkel, amelyek ugyancsak kártérítést követelnek tőle.

Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb, három hónapig eltartó tengeri nyersolajömlése egy 2010 áprilisában bekövetkezett robbanással kezdődött a Deepwater Horizon mélytengeri olajfúró platformon. 11 ember meghalt és a kitörés elfojtásáig becslések szerint mintegy 4 millió hordónyi kőolaj került a Mexikói-öböl vizébe.

A polgári jogi felelősség megállapítását célzó perben az alperesek között szerepelt a BP olajvállalat, amely 65 százalékban tulajdonosa a Macondo mélytengeri kútnak, valamint az olajplatform üzemeltetője és többségi tulajdonosa a Transocean, a Halliburton építkezési vállalat, valamint több más, a projektben érintett cég. A felperesek halászok, szállodatulajdonosok és az öböl parti lakosok ezrei.

A BP tavaly októberben megállapodott a kútban negyedrészben tulajdonos Anadarko olajvállalattal, hogy az utóbbi 4 milliárd dollárt folyósít neki jóvátételi célokra. A katasztrófában érintett többi cég még nem rendezte az egymással szembeni követeléseket.

A BP 2010-ben létrehozott egy mintegy 20 milliárd dolláros alapot a katasztrófa károsultjainak fizetendő jóvátételre. Az alap apparátusa eddig több, mint 570 ezer követelést tekintett át, de csak 6 milliárd dollárt fizetett ki, ami miatt sok kárvallott a pertől várja igényének rendezését.

Címlapról ajánljuk
Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

A Duna alacsony vízszintje és vízhozama miatt alig tud áramot termelni a Paksi Atomerőmű. Annak kapcsán, hogy miként lehetne elegendő vizet juttatni a turbinák hűtésére, számos megoldás felmerült, és rendszeresen előkerül egy hazai vízlépcsőépítés kérdése is. Az InfoRádió Aréna című műsorában erről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Európai fővárosokat is elérő drónbázisokat épített titokban a Kreml, kigáncsolták a háborúellenes ellenzéket – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Európai fővárosokat is elérő drónbázisokat épített titokban a Kreml, kigáncsolták a háborúellenes ellenzéket – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×