Törvényjavaslatot nyújtott be a MSZP frakciója a holokauszt tagadásának büntethetővé tételéről. Hiller István, az oktatási tárca vezetője szerint alapdolgokban demokraták között nincs megalkuvás, nem kell kompromisszumot kötni, erőlködni. Hangsúlyozta: számos országban a holokauszt tagadása bűn, és a Btk. is bünteti.

Az inforadio.hu utánanézett, hogy a világ országaiban hogyan szankcionálják a holokauszttagadást. A holokauszttagadás 13 országban büntetendő cselekmény: Izraelen kívül Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Liechtensteinben, Luxembourgban, Franciaországban, Svájcban és Portugáliában, Közép-Európában pedig Lengyelországban, Litvániában, Csehországban és Romániában.

Szlovákiában 2001-ben tették büntethetővé a holokauszttagadást, de 2005-ben ez eltörölték, miként Spanyolországban is, 2007-ben. Olaszország és Hollandia, valamint az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország elutasította a holokauszttagadás büntethetővé tételét.

Az Európai Unió Bizottsága 2001-ben fogalmazta meg a rasszizmus elleni törvényekre vonatkozó ajánlását, amiben szó esett a holokauszttagadás büntetéséről is. A német elnökség alatt ezt megpróbálták kiterjeszteni, ezt azonban a skandináv államok és Nagy-Britannia megakadályozta, mivel a büntetést a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásaként értelmezték.

Így aztán a megoldás egy kompromisszumos direktíva lett, miszerint a tagállamok három évig terjedő börtönnel büntethetik a népirtások, az emberiesség elleni bűnök és a háborús bűnök tagadását, azokat, és azon további bűntetteket, amelyeket a náci háborús bűnösöket elítélő nürnbergi perben megállapítottak.

A holokauszttagadást büntető országok közül többen részesei voltak a tragédiának, mások pedig a holokauszttagadás külön említése mellett általában is büntetik a gyűlöletbeszédet. Ugyancsak tapasztalható különbség a "common law"-t alkalmazó angolszász és a jobban az írott jogra építő kontinentális jogi hagyomány között, az elsőbe tartozó országok, például Anglia és az Egyesült Államok nem szereti korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát.

A német jog szerint a holokauszttagadás öt évig terjedő börtönnel büntethető, ahogy Izraelben is. Ausztriában 1-10, különösen súlyos esetben pedig akár 12 évnyi börtönt is kaphat a holokauszttagadó. Belgiumban ezért nyolc nap és egy év közötti elzárás jár. A cseheknél az emberi jogokat és szabadságot sértő tevékenységért, beszédért 1-5 év, néhány más, hasonló cselekményért 3-8 év jár, aki pedig rasszista csoportokkal való szimpátiáját nyilvánítja ki, annak 6 hónap és 3 év közötti börtön a büntetése, ahogy a nácik és a kommunisták által elkövetett bűnök tagadóinak is.

Franciaországban maximum öt évvel büntetik a holokauszt tagadását, aki pedig emberiesség elleni bűnöket vitat, annak egy hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztés a büntetése, egyes esetekben egy-öt év. Liechtensteinben a holokauszt és más emberiesség elleni bűnök tagadása maximum két év börtönt von maga után, Luxemburgban nyolc nap és hat hónap közöttit. A portugál törvény nem említi külön a holokuasztot, a faji diszkriminációról szóló paragrafusok vonatkoznak erre is, ezek szerint három hónap és két év jár érte. Svájcban ugyanilyen a törvényi környezet, ott legfeljebb három évet kaphat egy holokauszttagadó.

Romániában külön holokauszttagadásról szóló törvény van, eszerint hat hónap és öt év közti börtön jár érte. Lengyelországban a lengyel nemzet elleni bűnök közt szerepel a nácik bűneinek tagadása, és legfeljebb három évvel büntetendő, ahogyan a kommunisták bűneinek tagadása is.