Infostart.hu
eur:
373.5
usd:
340.66
bux:
139579.07
2026. november 20. péntek Jolán
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Oroszországba újonnan akkreditált nagykövetek megbízóleveleinek ünnepélyes átvétele alkalmából a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2026. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Ramil Szitdikov

Vlagyimir Putyin elmondta, mire engedné használni a befagyasztott orosz pénzeket

Az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket a harcok során károkat szenvedett területek helyreállítására lehetne felhasználni az orosz-ukrán békeegyezmény megkötése után – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács szerdai ülésén.

Az államfő közölte, hogy ennek lehetőségét az amerikai kormányzat képviselőivel is meg fogják vitatni. Megerősítette, hogy Steven Witkoff és Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik, hogy folytassa a párbeszédet Ukrajnáról.

A Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozandó béketanácsról szólva Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig is támogatta a nemzetközi stabilitás megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, és az orosz külügyminisztérium meg fogja vizsgálni a testülethez való csatlakozásra vonatkozó meghívást, konzultál majd szövetségeseivel, és Moszkva ezt követően válaszol majd. Megköszönte amerikai hivatali partnerének az invitálást.

Putyin szerint a béketanács létrehozása elsősorban a közel-keleti rendezésre és a palesztin kérdés megoldásának keresésére irányul. Úgy vélekedett, a legfontosabb az, hogy a „gázai folyamat” kedvezően hatást gyakoroljon a közel-keleti konfliktus rendezésére. Az orosz vezető, aki a tervek szerint csütörtökön fogadja Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hangsúlyozta, hogy a palesztinok érdekeit figyelembe kell venni a Gázai övezet újjáépítésénél. Bejelentette, hogy Oroszország kész egymilliárd dollárt adni a Béketanácsnak az Egyesült Államokban befagyasztott pénzeszközökből.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a Grönlanddal kapcsolatos amerikai szándékok nem érintik Oroszországot, az ügyet Washington és Koppenhága fogja megoldani. „Egyébként Dánia mindig is gyarmatként tekintett Grönlandra, és meglehetősen szigorúan, ha nem kegyetlenül bánt vele. De ez már egy másik kérdés” – hangoztatta.

Emlékeztetett rá, hogy a Dán Királyságnak van tapasztalata területek eladásában az Egyesült Államoknak: 1917-ben a Virgin-szigeteken adott túl. Az Egyesült Államoknak a cári Oroszország által eladott Alaszka példájára hivatkozva úgy vélekedett, hogy Grönland ára mai értéken meghaladhatja a 200-250 millió dollárt.

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Péntek délelőtt erősödésnek indult a forint, az euró árfolyama 372 forint alá, a dolláré pedig 339 forint közelébe süllyedt, kora délutánra azonban teljesen elfogyott a lendület. Az euró jegyzése ismét 373,3 forintig emelkedett, a dollár pedig már 340,5 forintba kerül, így a magyar deviza lényegében visszagyengült a csütörtök esti szintekre. Az előző napi meredek esés során az euró 368 forintról egészen 373,6 forintig drágult, amit a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár is táplált. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×