Péntektől hétfőig (január 23–26.) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosságot is bevonja az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek felmérésébe. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános- és középiskolák részvételére is számít.

Az MME szóvivője az InfoRádióban úgy fogalmazott, az erdei fülesbaglyok számát illetően „rendkívül szerencsések vagyunk”, Magyarország világviszonylatban is az elsők között található.

A fülesbagoly a leggyakoribb fészkelő madárfaj hazánkban, tízezres nagyságrendben érkeznek hozzánk telelni ezek a madárfélék,

és nem a dzsumbujba vagy a berekbe, hanem főleg lakott területekre, akár belvárosi részekre is. Orbán Zoltán az „egyik legkedveltebb és legkevésbé látható madárcsoportnak” nevezte a fülesbaglyokat, és kiemelte, hogy fontos gazdasági érdekünk is fűződik ahhoz, hogy megóvjuk ezeket a madarakat.

A tavalyi országos felmérés során 640 település több mint ezer helyszínén csaknem 14 ezer telelő erdei fülesbaglyot számoltak az adatközlők. Orbán Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy ez a populáció – száznapos teleléssel számolva és azt alapul véve, hogy naponta, egyedenként, átlagban két-két és fél egeret vagy pockot fogyasztottak el –

több mint ötmillió mezőgazdasági kártevőt, kis rágcsálót pusztított el összesen több mint 130 tonna tömegben.

A szóvivő úgy fogalmazott, a fülesbaglyok nemcsak gyönyörködtetnek minket, hanem közben vélhetően sokmilliárdos hasznot is hajtanak a mezőgazdaságnak azzal, hogy nem a gazdáknak kell nagyon drágán, komoly környezeti veszélyt jelentő mérgekkel elpusztítaniuk a rágcsálókat.

Orbán Zoltán arra is kitért, hol lehet nagyobb számban látni erdei fülesbaglyokat. Országszerte előfordulhatnak, de leginkább az agrártájban lévő településeken tűnhetnek fel. Ez azt jelenti, hogy például egy belső bükki faluban sokkal kisebb az esélye annak, hogy nagy számban teleljenek ott fülesbaglyok, mivel nem az erdős részeken keresnek maguknak táplálékot, hanem a nyílt élőhelyeken.

Budapesten jóval kevesebb bagoly van, aminek a szóvivő tájékoztatása szerint az az oka, hogy a belső kerületekből túl nagy távolságot kellene megtenniük ahhoz, hogy a külterületi vadászterületeken ennivalóhoz jussanak. Ettől függetlenül a felmérésben résztvevők a fővárosban telelő fülesbaglyokról is évről évre beszámolnak.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján megtalálható minden részlet a felméréssel kapcsolatban. Ezen a felületen lehet megtalálni a két elektronikus jelentőlapot is, amelyek kitöltésével publikussá válnak később a megfigyelések.

Orbán Zoltán arra buzdítja a felnőtteket és a fiatalokat egyaránt, hogy még több időt a szabadban töltve, természetvédelmi szempontból is hasznos, önkéntes munkát végezve közösen tegyenek hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.

Hol keressük a baglyokat?

A lakott területi gyülekezések legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben alakulnak ki, azonban lombhullatókon vagy a lakott területek határában fekvő temetők területén is előfordulhatnak kisebb csoportok.

A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen nappalozó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsi az egyesület, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről (például ártéri erdők, telepített fenyvesek, sűrű ezüstfa állományok) is érdemes és lehet adatot gyűjteni.

Hogyan és hol rögzíthetjük az adatokat?

Az adatok rögzítésére és beküldésére két adatlapforma is elérhető, ezek a szükséges tájékoztatást is tartalmazzák:

• internetes Google form jelentőlap, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható
• a papíralapú jelentőlap letöltése itt lehetséges
• a regisztrált madárfelmérők a Turdus okostelefonos alkalmazást vagy a MAP felületet használhatják, a Projekt mezőben a TASIOTU kódot (telelő erdei fülesbaglyok felmérése) alkalmazva.

A rutinos adatgyűjtők már jól tudják, „a nulla adat” is adat. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogyha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, ő is küldje el tapasztalatait, mert hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat.

Amennyiben bárkinek kérdése van a bagoly szinkronszámlálással kapcsolatban, az erdeifules@mme.hu e-mail címre írva érdeklődhet.