Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Mark Rutte NATO-fõtitkár az Ukrán Reggeli elnevezésû panelbeszélgetésen az 56. Világgazdasági Fórumon, a svájci Davosban 2026. január 22-én. A január 23-ig tartó rendezvény mottója: A párbeszéd szelleme.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Kiderült, milyen feladatot kapott Grönland ügyében a NATO – gyorsan végeznek vele a tagállamok

A Donald Trump amerikai elnökkel kötött, Grönlandra vonatkozó keretmegállapodás megköveteli a NATO-szövetségesektől, hogy fokozzák az északi-sarkvidék biztonságát, és ennek első eredményei már ebben az évben láthatóak lesznek – hangoztatta Mark Rutte, a NATO főtitkára csütörtökön a Reuters hírügynökségnek.

Rutte a davosi Világgazdasági Fórumon adott interjúban elmondta, hogy most a NATO parancsnokainak kell kidolgozniuk a további biztonsági követelmények részleteit, és biztos abban, hogy a NATO nem-sarkvidéki szövetségesei is szeretnének hozzájárulni ehhez a törekvéshez.

„Nincs kétségem afelől, hogy ezt meglehetősen gyorsan meg tudjuk valósítani. Remélem, hogy 2026-ra, sőt, remélem, hogy 2026 elejére” – mondta a főtitkár.

A holland politikus elmondta, hogy az ásványi anyagok kitermeléséről nem esett szó a szerdai davosi találkozón Trumppal. Hozzátette, hogy Grönlandról szóló konkrét tárgyalások az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között folytatódnak.

Arról is beszámolt, hogy az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos fokozott erőfeszítések nem fogják kimeríteni az Ukrajna támogatására szánt forrásokat. Arra a kérdésre, hogy a NATO-szövetségesek hihetnek-e Trump szavainak, Rutte így válaszolt:

„Donald Trump szavainak mindig hihetünk”.

Trump szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog erőt alkalmazni, hogy megszerezze Grönlandot.

Mette Frederiksen dán kormányfő csütörtökön leszögezte: Dánia nem fog a szuverenitásáról tárgyalni az Egyesült Államokkal. „Bármilyen politikai kérdésről tárgyalhatunk – biztonságról, beruházásokról, gazdaságról, de szuverenitásunkról nem tárgyalhatunk” – szögezte le.

Donald Trump amerikai elnök szerdán Davosban kijelentette, hogy nem fog erőt alkalmazni a Dániház tartozó sziget megszerzése érdekében, majd tárgyalásokat folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárra. Ezt követően Trump bejelentette, hogy Ruttével „megegyeztek a Grönlanddal kapcsolatos jövőbeli megállapodás kereteiről”.

„Csak Dánia és Grönland maga hozhat döntéseket a Dániát és Grönlandot érintő kérdésekben” – emelte ki Frederiksen.

Koppenhága „konstruktív párbeszédet keres szövetségeseivel arról, hogyan lehetne erősíteni a biztonságot az Északi-sarkvidéken, a többi között az amerikai Aranykupola rakétavédelmi rendszer segítségével, feltéve, hogy ez a területi integritásunk tiszteletben tartásával történik” – fűzte hozzá a dán vezető.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×