Infostart.hu
eur:
350.26
usd:
301.82
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót a Stratégiai párbeszéd az európai autóipar jövőjéről címmel tartott tanácskozást követően a bizottság brüsszeli székházában 2025. március 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Szavazott az Európai Parlament a Bizottság sorsáról

Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.

A bizalmatlansági indítványt a Patrióták Európáért frakció, amelynek a fideszes képviselők is tagjai, nyújtotta be, mert kifogásolta az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás aláírását.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata értelmében a bizottság elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásához a képviselők egytizedének – jelenleg legalább 72 EP-képviselőnek – a támogatása szükséges. Az indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmados többsége, valamint az EP teljes létszámának többsége lett volna szükséges.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának közleménye szerint a csütörtöki szavazással „egyszer és mindenkorra világossá vált”, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt a brüsszeli politikai fősodor, valamint Ursula von der Leyen mellett áll.

A közlemény szerint az Európai Parlamentben az év egyik legfontosabb szavazására került sor, amelynek tétje az volt, hogy sikerül-e megállítani az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást, illetve annak „fő végrehajtóját”, az Európai Bizottság elnökét, vagy pedig „zöld utat” kap „Brüsszel gazdaellenes, háború- és migrációpárti politikája”.

A Fidesz–KDNP EP-képviselőcsoportja azt írta: Magyar Péter és a Tisza Párt korábban bejelentette, hogy az év legfontosabb szavazásán nem vesz részt, és ezzel a magyar érdekekkel szemben Brüsszel oldalára állt. A közlemény szerint a bizalmatlansági szavazáson való távolmaradásuk az Európai Bizottság elnökének támogatását jelentette.

A nyilatkozatban hangsúlyozták: álláspontjuk szerint az, aki bármilyen formában támogatta Ursula von der Leyent – akár azzal, hogy a bizalmatlansági indítvány ellen szavazott, akár tartózkodással, akár a szavazáson való távolmaradással –, az a Mercosur-megállapodást is támogatta, és ezzel a magyar gazdák érdekeivel szemben Brüsszel politikája mellé állt.

A közlemény szerint Ursula von der Leyen támogatása egyben a „brüsszeli háborús politika”, valamint a „migrációt ösztönző brüsszeli bürokrácia” politikájának támogatását is jelenti. A Fidesz–KDNP EP-képviselői úgy fogalmaztak: Magyar Péteréknek lehetőségük lett volna arra, hogy egyértelműen a magyar érdekek, a magyar emberek és a magyar gazdák mellett álljanak, ehelyett azonban „a Brüsszelhez való igazodást választották”.

A Fidesz–KDNP és a Patrióták Európáért képviselőcsoportja közleményében hangsúlyozta: ők egyértelműen a magyar érdekek képviselete mellett döntöttek, ezért megszavazták az Európai Bizottság elnöke elleni bizalmatlansági indítványt. Álláspontjuk szerint a „gazdaellenes, migráció- és háborúpárti brüsszeli politikát” képviselő Ursula von der Leyennek távoznia kell hivatalából.

Címlapról ajánljuk
Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés: maximum 8 évig lehet valaki miniszterelnök

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Nagy bejelentés Donald Trumptól: kilőttek a tőzsdék, ütik az olajat

Nagy bejelentés Donald Trumptól: kilőttek a tőzsdék, ütik az olajat

Az Egyesült Államok és Irán előzetes megállapodásra jutott a köztük dúló háború befejezéséről, és pénteken Svájcban tartják a hivatalos aláírási ceremóniát. Donald Trump ezek után bejelentette, hogy elrendelte a Hormuzi-szoros azonnali megnyitását, és az amerikai haditengerészeti blokád feloldását. Az olaj azonnal árfolyameséssel reagált a hírre, a tőzsdék pedig raliznak, Ázsiában a japán, és a dél-koreai tőzsde közel 5 százalékot ugrott, és Európában, valamint az USA-ban is határozott emelkedés látszik. Bár Donald Trump hónapok óta hangoztatja, hogy közel lehet a megállapodás, ez a mostani előzetes egyezség úgy tűnik, hogy valóban lezárhatja a február vége óta tartó háborút. A konfliktus nyomán megemelkedett olajárakat megszenvedi a gazdaság, főleg az inflációs nyomás növekedésén keresztül, miközben az olyan iparágak, mint a légi közlekedés, jóval magasabb működési költségekkel szembesülnek. Vagyis ha tényleg összejön a megállapodás, az a gazdaság számos pontján fellélegzést okozhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×