Lázár János építési és közlekedési miniszter január 20-án nyilvánosságra hozta az új KRESZ tervezetét, azt a törvénytervezetet, melytől sok közlekedő várta, hogy rendezzen egy sor közlekedési helyzetet. Az ígéretek szerint alapjaiban lesz más a szabályozás, amelyet igyekeztek a modern közlekedési eszközökhöz és tempóhoz szabni.

„Máris megnyugtatok mindenkit, a személyautó-sebességhatárok alapból nem változnak. Más kérdés, hogy ahogy lakott területen belül is előfordul, hogy például 50 helyett egy tábla hatálya alatt lehet 70-nel is menni, például a Hungária körúton, ugyanúgy ez a lehetőség meglesz autópályán is. Ez eddig nem volt benne a jogszabályban. Tehát a 130 megmarad, az egy kőbe vésett érték a nemzetközi normákhoz is igazítva, de ha a közútkezelő úgy dönt, hogy egy szakaszon, mondjuk Székesfehérvártól Siófokig egyenesen lehet száguldani, akkor kiteheti a 140-es, akár a 150-es táblát, és akkor személygépkocsival, kistehergépkocsival és motorkerékpárral ennyivel lehet menni” – fejtette ki a „KRESZ-professzor”.

Pető Attila szerint az majd nagy kérdés lesz, hogy ez miként hat a biztonságra. „Én úgy látom, annyi száguldozó nincsen az utakon. Ráadásul

érdekes jelenség, hogy jönnek az elektromos autók, és egyre lassabban mennek, mert egy kisméretű elektromos autó 140-nel nem fog leérni Siófokig. Tehát szerintem nem lesz annyival több gyorshajtás”

– vélekedett.

Mint mondta, van egy szűk, de nagyon hangos réteg, amely szerette volna elérni, hogy legyen néhány olyan autópályaszakasz, ahol bármennyivel lehet menni.

„Úgy tudom, Európában egyedül Németországban vannak ilyen szakaszok, de azért ismert a német fegyelem a magyarhoz képest” – fogalmazott a szakértő, aki szerint nálunk a korlátlan sebesség bevezetésének nincs realitása.

„A 140, ne adj' isten 150 is soknak tűnhet bizonyos helyzetekben, de valóban nagyon sokan ennyivel mennek. Ez egy nagyon érdekes gondolatmenet, hogy ha 130-at írunk elő, akkor úgyis 150-nel mennek, de ha 150 lesz, akkor meg 170-nel mennek, tehát ne buzdítsuk az embereket arra, hogy menjenek sokkal gyorsabban” – mondta.

A KRESZ-szakértő a „mellette elhaladás” szabályát is elemezte. Ha valaki megy például az M7-esen, és a középső sáv tele van, a jobb sáv pedig üres, akkor a jelenlegi szabályok szerint ott nem szabad előzni. Az a kérdés, hogy ha bevezetik az új KRESZ-t, akkor mi változik?

„Az előzés szó teljesen új értelmet kap az új KRESZ-ben. Ebből volt eddig a vita, hogy a jobbról elhaladás előzés-e vagy nem. Ezt most tisztába teszik, aminek örülök” – fogalmazott, majd ki is fejtette:

„az előzés az a klasszikus eset, amikor kétszer egysávos úton átmegyek a felezővonalon a túloldalra, és elmegyek egy jármű mellett. Ami nem ez, az innentől kezdve mellette elhaladás.

Tehát ha több sávon közlekedek, vagy ha elmegyek egy biciklis mellett, ha elférek sávon belül. És a mellette elhaladás szabályai enyhébbek. Valóban azt mondja a szabály, hogy ha forgalmi torlódás van, akkor egyértelműen jobbról is elmehetek mellette. A szabálykövetés alapelve azt mondja, hogy mindenkinek be kell tartani a szabályt, a jobbra tartást is. De ha azt tapasztalom, hogy a másik nem tartja be a szabályt, például folyamatosan a középső sávban megy, akkor megfelelő óvatossággal elmehetek mellette. Tulajdonképpen így fogja megengedni a szabály ezt, hogyha belül döcög valaki, akkor jobbról elhaladhassak mellette” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a „KRESZ-professzor”, Pető Attila.