Nem sokkal azután, hogy 17 ezer további amerikai katonát küldött a tálibok elleni harcra, Barack Obama elismerte, hogy egyedül a fegyverekkel nem lehet győzni Afganisztánban.

"Átfogó stratégiában gondolkodunk, ki kell dolgozni a távozás menetrendjét, nem csúszhatunk egyre jobban bele ebbe a konfliktusba" - vázolta fel az afgán helyzetet a CBS 60 perc című műsorában, amelynek gyakori vendégévé vált.

Elemzők szerint arra lehet számítani, hogy az Obama-kormányzat megpróbálja megszólítani a nyugaton leegyszerűsítve "táliboknak" nevezett ellenálló erők mérsékelt vezetőit.

George Bush világképe fekete-fehér volt, a szürke árnyalatokat is látó Obamát azonban figyelmeztetik: politikai aknamezőre tévedhet. A tálibokkal való "barátkozás" egyrészt nem garantálja, hogy partnerei bármilyen egyezményt be is tartanának. Az afgán történelem során a különböző csoportok gyakran váltottak szövetségeseket.

Egyik oldalnak sem tetszik

A "nyitás" emellett kiválthatja az egyik térségbeli stratégiai szövetséges, India rosszallását. A másik oldalon az úgynevezett terror elleni háborúban szintén szövetséges, de nem túl lelkes Pakisztán nézi rossz szemmel India erősödő befolyását. Hogy még komplikáltabb legyen a helyzet, Obama arra készül, hogy átnyúl a hatalmát csak az amerikaiaknak köszönhető, de korruptnak és tehetetlennek tartott Hamid Karzai afgán elnök feje felett, és gyakorlatilag kinevez egy befolyásos afgán miniszterelnököt.

Karzai azért is lehet tüske Washignton szemében, mert az elnökválasztás közeledtével egyre többet bírálja a NATO-t és az amerikaiakat az afgán polgári veszteségekért. A múlt héten például vita lángolt fel a szövetségesek között, amikor az amerikaiak azt mondták, megöltek öt lázadót, míg az afgán hatóságok szerint a halottak civilek. Tavaly 40 százalékkal ugrott meg a katonai akciók során meghalt polgári lakosok száma. Az afgán elnök burkoltan felvetette: Oroszországgal is erősítheti a kapcsolatokat, ha feszült marad a viszony Amerikával.

Washington most vizsgálja felül afganisztáni és pakisztáni politikáját és Obama ennek kapcsán vetette fel az "exit-stratégia" szükségességét.