Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila

Gázvita: Ukrajna aláírta a megállapodást, elindulhat a tranzit

Ukrajna újra aláírta az Európába irányuló orosz gázszállítások tranzitját ellenőrizni hivatott megfigyelőkről szóló megállapodást, immár kiegészítések nélkül - jelentette be hétfőn reggel a Gazprom sajtóosztálya, majd ezt később Vlagyimir Putyin is megerősítette.

Az orosz cég küldöttsége hétfőn reggel Kijevben tárgyalt, s ennek eredményeként jött létre az aláírás.

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a dokumentummal most az illetékesek Brüsszelbe utaztak, ahol az Európai Bizottság képviselőinek is alá kell írniuk azt.

Az orosz miniszterelnök a kormányülésen fejtette ki, hogy először a dokumentumban kijelölt helyekre kell érkezniük a független megfigyelőknek. "A Gazprom azután indítja meg a gáztranzitot Európa felé, ha az ellenőrök már a helyszínen vannak, illetve ha mi meggyőződtünk arról, hogy a megfigyelők képesek ellenőrzi a földgáz tranzitját"- mondta Putyin.

Az ukrán aláírás tényét Martin Riman, az Európai Unió elnökségét ellátó Csehország energiaügyi minisztere is megerősítette.

Vasárnap este Ferran Tarradellas, az Európai Bizottság szóvivője azt közölte vasárnap, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon felhívta Julija Timosenko ukrán miniszterelnököt, és megállapodást született köztük arról, hogy különválasztják a két dokumentumot: a magállapodást és a Kijev által hozzá csatolt, kézzel írott nyilatkozatot, amely értelmezését adja a megállapodásnak.

"A megállapodást következésképpen újra alá kell írni az ukrán nyilatkozat említése nélkül" - mondta Tarradellas. A szóvivő azonban hozzátette, hogy az EU-bizottság álláspontja változatlanul az, hogy Ukrajna egyoldalú nyilatkozata nem érinti a megállapodást, amely rendelkezik az Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió által tervezett ellenőrző misszió felállításának feltételeiről.

Hasonló értelmű nyilatkozatot adott ki vasárnap este az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország is.

Mirek Topolánek cseh miniszterelnök közben felhívta telefonon Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt, és tudomására hozta, hogy az "ukrán nyilatkozat nem része a jegyzőkönyvnek, és csak az ukrán fél véleményét tükrözi". Putyin azt javasolta, hogy ez esetben küldjék el az orosz kormánynak az ukrán fél által aláírt jegyzőkönyvet, mindenféle kiegészítések és magyarázatok nélkül. Hangsúlyozta, hogy az orosz fél nem tárgyalt a jegyzőkönyvöz csatolt ukrán kiegészítőről, amely "elferdíti magának a jegyzőkönyvnek a lényegét", és megterheli a fennálló problémákat olyan kérdésekkel, amelyeknek nincs hozzájuk köze.

Moszkva korábban felszólította az EU-t, hogy vegye rá Kijevet a nyilatkozat visszavonására.

Dmitrij Medvegyev elnök azt mondta: Kijev olyan kiegészítéseket csatolt a már korábban jóváhagyott jegyzőkönyvhöz, amelyek részben hazug állításokat tartalmaznak. Vlagyimir Putyin miniszterelnök pedig arról tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy a Moszkvával nem egyeztetett ukrán kiegészítések megváltoztatják a szerződés lényegét, és nem az Európába irányuló orosz gázszállításra, hanem az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz közötti kereskedelmi kapcsolatra vonatkoznak. A kiegészítés szerint Kijev nem állította le az Európába irányuló gáz tranzitját, nem vett ki engedély nélkül gázt a vezetékből, valamint rendezte a 2008-ra vonatkozó vásárlásait Moszkvával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×