A bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottság (CIK) adatai szerint a bosnyák államelnökségi tag megválasztásán a hivatalban lévő Denis Becirovic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) politikusa szerezte meg a legtöbb szavazatot.

Denis Becirovic, miután győztesnek nyilvánította magát, köszönetet mondott a választóknak a bizalomért, és közölte, Bosznia-Hercegovinának folytatnia kell az európai uniós és a NATO-csatlakozás felé vezető utat, valamint erősítenie kell a regionális együttműködést.

A politikus Belgrádnak és Zágrábnak is üzent. Arra kérte Szerbiát és Horvátországot, hogy tisztelettel viszonyuljanak Bosznia-Hercegovinához, ahogyan Párizs, Berlin és Róma is viszonyul Svájchoz. Hozzátette: „a békés Bosznia-Hercegovina békés Délkelet-Európát, a békés Délkelet-Európa pedig békés Európát jelent".

A horvát államelnökségi tag megválasztásán Darijana Filipovic, a HDZ BiH jelöltje végzett az első helyen, így ő lesz az államelnökség egyetlen új tagja.

A szerb államelnökségi helyet a hivatalban lévő Zeljka Cvijanovic, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) politikusa őrizte meg. A három megválasztott államelnökségi tag mindegyike kevesebb szavazatot kapott, mint amennyit az adott tisztséget elnyerő jelölt szerzett a négy évvel ezelőtti választáson.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke Savo Minic, az SNSD jelöltje lesz, akit Milorad Dodik korábbi elnök is támogatott, és aki az előzetes eredmények szerint a szavazatok több mint felét szerezte meg.

Minic a választás után közölte, a boszniai Szerb Köztársaság minden polgárának elnöke kíván lenni, függetlenül attól, hogy rá szavazott-e. „Ezt felelősségnek tekintem” – jelentette ki. Hozzátette, örül az SNSD eredményének, és pártja továbbra is stabilitást kíván biztosítani. Közölte azt is, hogy várakozásai szerint a boszniai Szerb Köztársaság az elsők között alakíthat új kormányt Bosznia-Hercegovinában.

A választási eredmények alapján a parlamentekben sem rajzolódik ki alapvető politikai átrendeződés. A bosznia-hercegovinai Föderáció parlamentjének képviselőházában az SDA maradt a legerősebb politikai erő, az előzetes eredmények szerint a szavazatok 30,63 százalékát szerezte meg. Az SDP 15,27 százalékot, a HDZ BiH köré szerveződő koalíció pedig 13,89 százalékot kapott. A Bosznia-Hercegovináért Párt 8,97 százalékon, a Nép és Igazságosság vezette koalíció 6,51, a Zeljko Komsic vezette DF-GS koalíció pedig 6,03 százalékon áll.

Az országos parlament képviselőházának a Föderációból megválasztott tagjaira leadott szavazatok közül is az SDA kapta a legtöbbet.

A boszniai Szerb Köztársaságban az SNSD maradt a legerősebb párt. Az országos parlament képviselőházának megválasztásán több mint 185 ezer voksot szerzett, jelentősen megelőzve a Biztonságos Szerb Köztársaság (PSS) mozgalmat és az SDS-t. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének megválasztásán az SNSD az előzetes eredmények szerint a voksok 40,95 százalékát szerezte meg. A PSS 15,15, az SDS 13,18, az Igazságért és Rendért lista pedig 5,8 százalékon áll.

Az előzetes eredmények alapján így Bosznia-Hercegovina három meghatározó, etnikai alapon szerveződő politikai tömbje is megőrizte vezető szerepét: a bosnyák politikai térben az SDA, a boszniai szerbek körében az SNSD, a horvátok körében pedig a HDZ BiH maradt meghatározó erő.

A választás egyik legfeltűnőbb eredménye ugyanakkor a rekordalacsony részvétel volt. Az előzetes adatok szerint a választásra jogosultak mintegy 41,5 százaléka járult az urnákhoz, vagyis csaknem tíz százalékkal kevesebben, mint négy évvel korábban.

A választási részvétel Bosznia-Hercegovinában folyamatosan csökken. Az 1992-1995-ös boszniai háború utáni első, 1996-os választáson még a választók mintegy 84 százaléka járult az urnákhoz.

A mostani alacsony részvétel hátterében a politikai pártokkal szembeni bizalomvesztés és a választók kiábrándultsága mellett a jelentős elvándorlás is állhat. Miközben a boszniai emberi jogi és menekültügyi minisztérium korábbi becslése szerint mintegy 2,2 millió bosznia-hercegovinai származású ember él külföldön – beleértve a második és harmadik generáció tagjait is –, az idei választásra alig több mint 48 ezren regisztráltak külföldi szavazóként.

Az idei általános választás egyik legfontosabb újdonsága a biometrikus választóazonosítás, a szavazólap-szkennerek és az elektronikus eredménytovábbítás országos alkalmazása volt. A kezdeti technikai problémák ellenére a CIK szerint a választás összességében rendben zajlott, és a gyorsabb feldolgozás miatt az előzetes eredményeket már nem sokkal a 19 órai urnazárás után elkezdték közölni.

A közölt eredmények egyelőre előzetesek. A végleges eredményeket várhatóan 30 napon belül közlik.