Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál

Ki fogja megfizetni az ígéretek árát?

Nem dőlhetnek hátra az európai uniós tagállamok vezetői a Lisszaboni Szerződés aláírása után, a közösség előtt ugyanis számos feladat áll. A klímaváltozás, a versenyképesség javítása, a bevándorlók kérdése, a terrorizmus elleni harc és Koszovó ügyében lépni kell 2008-ban - írja az Economist a jövő évi kilátásokat elemző kiadványában.

A Lisszaboni Szerződés decemberi aláírását az uniós intézmények és tagállamok vezetői kivétel nélkül átütő sikerként értékelték, elemzők szerint viszont mindössze annyi történt, hogy az intézményi reformokat lezáró szerződés ratifikálásával az Európai Unió végre a közösség előtt álló valódi problémákkal foglalkozhat.

Az egyik ilyen az unió külső imázsának megerősítése lesz, a világ országai ugyanis az elmúlt években sokszor tehették szét a kezüket, amikor az Európai Unió véleményét kérdezték egy-egy ügyről, a közösség ugyanis egységes álláspontot kevés ügyben tudott felmutatni.

Kulcsfontosságú lesz ebből a szempontból Koszovó: az uniós tagállamok ugyanis a szerbiai tartomány függetlenségével kapcsolatban sincsenek egy véleményen.

Többet be, kevesebbet ki

Sokan tehát úgy vélik, a jövőben is inkább Németország, Franciaország és Nagy-Britannia fogja alakítani az uniós külpolitikát.

Az Economist szerint kiemelt téma lesz 2008-ban az évi mintegy százmilliárd eurós uniós költségvetés reformja is. A brit hetilap azt írja, a régebbi, gazdagabb tagállamok most évről-évre azzal szembesülnek az egyre bővülő unióban, hogy vagy több pénzt kell befizetniük a közösbe, vagy kevesebbet kapnak vissza belőle.

Ennek egyik eleme az agrárpénzek újraosztása és a klímaváltozással kapcsolatos ambiciózus vállalások teljesítéséhez szükséges pénzek előteremtése.

Az Európai Unió vállalta, hogy 2020-ig 20 százalékra növeli a megújuló energiák arányát az energiafelhasználásban, és 20 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátás mértékét. Ki fogja megfizetni az EU drága környezetvédelmi ígéreteinek az árát - teszi fel a kérdést az Economist.

Innováció és öregedő társadalom

Beszélni kell ugyanakkor 2008-ban arról is, hogy merre tart a lisszaboni folyamat, ami az unió versenyképességét közelítené az Egyesült Államokhoz és a harmadik országokhoz.

Ennek egyik legnagyobb féke az innováció hiánya és az öregedő társadalom. Bár a munkanélküliség egyes országokban még mindig probléma, közösségi szinten alapvetően munkaerőhiány van.

Vita pedig abban van, hogy unión kívüli bevándorlókkal, vagy a belső mobilitás ösztönzésével oldják meg a kérdést. Az mindenesetre előremutató, hogy a közösség a napokban három éves cselekvési tervet dolgozott ki az unión belüli mobilitás ösztönzésére.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nagyon kínos ügybe keveredett az FBI

Ennél kínosabb talán nincs is az adatlopások történetében: egy hackercsoport feltörte az internetes kalózok után nyomozó FBI rendszerét, és azt állítja: az összes ügynök neve, címe és nyomozása a birtokába jutott. A támadók bizonyítékként megosztották 22 ember adatait.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Janisz Varufakisz: Az AI tönkre fogja tenni a kapitalizmust

Janisz Varufakisz: Az AI tönkre fogja tenni a kapitalizmust

Vajon buborék-e a mesterséges intelligencia? Azt mondják, minden attól függ, hogy a technológiába fektetett hatalmas összegek jelentősen növelik-e majd a termelékenységet. Az optimisták meg vannak győződve arról, hogy a jövőben óriási termelékenységnövekedés következik be, még akkor is, ha piaci korrekcióra lesz szükség ahhoz, hogy a jelenlegi fellendülésből a túlzott várakozásokat lefaragják. A pesszimisták – a Goldman Sachs-os Jim Covellótól kezdve az MIT professzoráig, Daron Acemogluig – kételkednek ebben. Az optimisták és a pesszimisták azonban egyaránt egy olyan téves elképzelésből indulnak ki, amelyet én az AI termelékenységi illúziójának nevezek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×