Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.75
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Százszor annyit keres a topmenedzser, mint az átlagmunkás

A legnagyobb brit cégek vezetői százszor annyit keresnek, mint egy átlagos munkás - derült ki a legfrissebb statisztikából. Vagyis a vállalati vezető kétszer annyit keresnek egy héten, mint amennyit a legtöbb ember egész évben.

Nagy-Britanniában az átlagbér 30 ezer font (10,8 millió forint) volt tavaly - a cégvezető fizetése viszont öt év alatt megduplázódott, és 2006-ra elérte a 3,2 millió fontot (1,1 milliárd forintot).

A különbség ráadásul folyamatosan nő, mert tavaly átlagosan 16 százalékkal nőtt a topmenedzserek fizetése - míg a munkavállalóké mindössze 3,5 százalékkal.

A nyilvánosságra hozott adatok mélységesen felháborították a politikusokat és a szakszervezeti vezetőket, akik egyenesen groteszknek nevezték a juttatások között tátongó szakadékot.

Bár a Munkáspárt azzal az ígérettel került hatalomra, hogy csökkenti az igazságtalanságokat, ebből nem lett semmi. Az átlagbérből élő családoknak egyre súlyosabb problémát jelent már a lakásfenntartás és az adók kifizetése is - figyelmeztetnek.

"A topmenedzsereknek nincs szégyenérzetük" - jelentette ki a statisztika hallatán a Szakszervezetek Kongresszusának főtitkára, Brendan Barber, aki szerint "nehéz elhinni, hogy a cégvezetők kétszer olyan keményen dolgoznának, mint öt éve".

A jövedelemolló most a legszélesebb azóta, hogy hét éve először készültek erről statisztikák: 2000-ben 39-szer, most 109-szer keres többet egy topmenedzser egy átlagmunkásnál Nagy-Britanniában.

Lord Browne, aki az év elején volt kénytelen távozni a BP éléről, mert kiderült, hogy hazudott a bíróság előtt homoszexuális szeretőjéről, 2006-2007-ben 10,6 millió fontot keresett. A Tesco áruházlánc első embere, Sir Terry Laehy tavaly 6,8 millió fontot keresett, míg egy polcfeltöltő 11100, egy élelmiszerbolt vezetője pedig 18500 fontot keres évente.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×