Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.75
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Ragadós a példa: megalakult a Cseh Gárda

Csehországban is megalakult egy jobboldali félkatonai szervezet. A Nemzeti Gárda állítólag magyar mintára jött létre.

A cseh Nemzeti Gárda megalakulását vasárnap a szélsőjobboldali Nemzeti Párt jelentette be a csehszlovák állam megalakulásának 89. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.

A Vencel téren tartott gyűlésen, Petra Edelmannová, a párt elnöke kijelentette: a félkatonai szervezet elsődleges célja ügyelni a rendre a párt rendezvényein, továbbá segíteni a természeti katasztrófák során keletkezett károk elhárításánál.

A gárda megbízott parancsnoka a Nemzeti Párt elnökségének tagja, Michal Kubik lett. Az ülés résztvevői a többi mellett a bevándorlás veszélyeire hívták fel a figyelmet, és helytelenítették, hogy Európát egyre több idegen lepi el.

A beszédekben többen bírálták az Európai Uniót, az egyik felszólaló kijelentette: nem szabad megengedni, hogy Brüsszelből irányítsák az országot.

A becslések szerint Csehországban csaknem ötezer tagja van a szélsőjobboldali pártnak.

Ivan Langer belügyminiszter egy rövid sajtónyilatkozatban ítélte el a gárda megalakulását. Mint mondta, tüzetesen figyelni fogják tevékenységét, és amint törvényt sértenek, közbelépnek.

Bohumir Dolezal cseh politológus az Új Szónak nyilatkozva értelmetlennek tartotta a cseh gárda megalapítását. Véleménye szerint az ötletet teljes mértékben a Magyar Gárdától lopták. Szerinte annyira jelentéktelen és értelmetlen ez a szervezet, hogy bővebb kommentárt sem igényel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×