Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.75
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Ahogy nő a környezetszennyezés, úgy nő a fogyatékosok száma Kínában

Egyre több testi vagy szellemi sérült gyermek születik Kínában, köszönhetően a környezet szennyezettségének - derült ki a legfrissebb kutatásokból. Az adatok figyelmeztetőek.

A farkastorok, az egyel több ujj a kézen vagy a lábon évről évre 6 százalékkal nagyobb arányban fordul elő, mint az azt megeleőzőben. A testi vagy szellemi fogyatékossággal születettek száma pedig 2001 óta 40 százalékkal emelkedett. Jelenleg csaknem 3 millió sérült születik egy év alatt a másfél milliárd lakosnak otthont adó Kínában.

Míg 2001-ben tízezer születésre 104,9 fogyatékosság jutott, 2006-ban a szám már 145,5 volt. Ráadásul a születések után néhány évvel is egyre több rendellenesség derül ki a gyermekek körében.

Az elmúlt hat évben ugyanis hitetetlen mértékben növekedett a kínai gazdaság, ezzel együtt pedig a beruházások és a levegőbe, a talajba vagy a vizekbe jutó káros anyagok mennyisége is.

A kínai népességkutató és családtervezési intézet szerint az adatok az átlagosnál sokkal aggasztóbbak az ország iparosodott területein. Az ország északi felén lévő Shanxi tartomány fejlettebb részein például magasan az országos átlag felett van a fogyatékkal élők száma.

A kutatóintézetek további vizsgálatokat tartanak szükségesnek annak érdekében, hogy kiderítsék a pontos összefüggést a szennyezettség és a magzati testi vagy szellemi károsodás között. Ki akarják deríteni a többi mellett azt, hogy melyek azok a szennyezési típusok, amelyek a legkárosabbak a gyermekekre.

A problémára már a Világbank is rámutatott, mondván: évente több százezer kínai hal meg a szennyezett víz fogyasztása és a káros anyagokban "gazdag" levegő belélegzése miatt. A világ húsz legszennyezettebb városa közül 16 van Kínában.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×