Brown előző nap robbantotta az utóbbi évek legnagyobb brit belpolitikai bombáját azzal, hogy hivatalosan bejelentette: nem tervezi előrehozott választások kiírását idén őszre, sőt 2008-ra sem.

Az őszi választásokat szinte tényként kezelő - hivatalosan és egyértelműen egyszer sem cáfolt - találgatások hetek óta uralták a brit lapok első oldalait és a brit belpolitikát is. Brown azonban a BBC televíziónak adott interjúban kijelentette: nem ír ki választásokat, mert a megmérettetés előtt meg akarja mutatni a választóknak, hogy a változásokról kialakított elképzeléseit kormánya miként valósítja meg.

A miniszterelnök, aki a nyár elején vette át a tisztséget a tíz év után leköszönt Tony Blairtől, magyarázólag hozzátette: kormánya a nyár folyamán válságok sorával - terrortámadási kísérletekkel, árvízzel, száj- és körömfájás-járvánnyal, pénzügyi felfordulással - volt kénytelen foglalkozni. Brown szerint ezek rövid távú sikeres kezelésére építve is lehetett volna ugyan választást kiírni, de ő inkább azt akarja bemutatni, hogy irányítása alatt a Munkáspárt milyen hosszú távra szóló változásokat akar végrehajtani az egészségügyben, az oktatásban és a lakáskérdésben.

"Megalázó visszavonulás"

Az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje, David Cameron ugyanakkor kijelentette: itt nem változásokról van szó, hanem arról, hogy Brown "kapaszkodik a székébe". Cameron "súlyos helyzetértékelési hibának" és "megalázó visszavonulásnak" minősítette, hogy a kormányfő hetekig nem állta útját az előrehozott választásokról szóló, az utóbbi napokban teljesen elszabadult találgatásözönnek, majd az utolsó pillanatban visszavonulót fújt.

Jóllehet Brown tagadja, hogy a közvélemény-kutatási adatok láttán tett volna le az előrehozott választások kiírásáról, londoni elemzők szerint biztos, hogy a Munkáspárt még nemrégiben is jelentős előnyének drámai eróziója alapvető tényező volt a döntésben.

Kényelmes vezetésből hátrány

A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett országos felmérés azt mutatja, hogy a konzervatívok támogatottsága egyetlen hét alatt 9 ponttal emelkedett, és jelenleg 41 százalék; a Munkáspárt ugyanezen idő alatt 5 pontot vesztett, és 38 százalékon áll, vagyis a korábbi kényelmes vezetésből egy hét alatt hátrányba került.

A News of the World, a legnagyobb vasárnapi brit tömeglap megbízásából készült adatfelvétel szerint a jelenleg 353 fős alsóházi munkáspárti frakció mostani választások esetén 306 főre olvadna, a konzervatívok pedig 195-ről 246-ra növelnék mandátumaik számát. Ezzel a Munkáspárt - jóllehet a legnagyobb frakció maradna - elveszítené abszolút többségét a 646 fős törvényhozási kamarában.

A rohamos támogatottsági átrendeződés fő okát sok elemző a toryk rendkívül sikeres múlt heti éves kongresszusában látja. A rendezvényen igen népszerűnek bizonyuló, a választókat közvetlenül érintő adókönnyítési terveket jelentettek be. Ezek közül is minden felmérés szerint messze a legnépszerűbb az ígéret, hogy a konzervatívok - kormányra kerülésük esetén - a jelenlegi 300 ezer fontról 1 millió fontra (370 millió forint) emelnék az örökösödési illeték hatálya alá eső ingatlanok alsó értékhatárát. Ez a terv gyakorlatilag minden átlagos brit lakóingatlant mentesítene a hagyatéki adó terhe alól.