INFORÁDIÓ 
2019. július 17. szerda
Elek, Endre

vecsei miklós

roma felzárkóztatás

miniszteri biztos

stratégia

máltai szeretetszolgálat

Budapest, 2014. május 7. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke Budapesten, a szeretetszolgálat Batthyány téri központjának udvarán tartott sajtótájékoztatón 2014. május 7-én. Mögötte a szervezet parlamenti képviselőknek szóló üzenetét ábrázoló óriásmolinó. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Vecsei Miklós a romastratégiáról: rettenetes a súly rajtunk

Infostart

A nyomorúság parancsszóra meg pénzosztásra sem csökken, nagyon komoly lépéssorozatra van szükség - mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki most lett a diagnózisalapú felzárkózási romastratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos. A fogantatástól a foglalkoztatásig akarják felépíteni a programot, hogy a most születő roma fiatalok 2050-re a társadalom ragyogó tagjai legyenek.

A kinevező rendeletben hivatkoznak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységére, ez azt jelenti, hogy arra fog épülni a stratégia, amit önök csináltak korábban?

Remélem, nem véletlen, hogy én kaptam a felkérést, és az sem véletlen, hogy mint máltai alelnök kaptam. Ebben nyilván az az üzenet van benne, hogy arra a tudásra, tapasztalatra, amit a Máltai Szeretetszolgálat és több más nagy civilszervezet szerzett ezen a területen az elmúlt harminc évben, épül a következő évek stratégiája.

Mi a miniszterelnöki biztos helye az állami rendszerben? Mert a területet a miniszterelnök irányítja közvetlenül, a szakmai munkáért pedig a miniszterelnöki biztos, azaz ön felel, aki a Belügyminisztériumban egy ötfős titkársággal dolgozik.

Egy helyettes államtitkárság átköltözött az EMMI-ből a Belügyminisztériumba, nagy stáb komoly szakmai tudással, az összes eddigi programot ők irányították. Én nyilván a koordinálásért leszek felelős, a szakmai munka fejlesztéséért és a nagy karitatív és egyéb civilszervezetek összefogásáért.

Átlátja már, hogy milyen területeket kell koordinálni?

Május 31-ig az első stratégiát le kell tennem a kormány asztalára, ez nyilván nem lesz egy mindenre kiterjedő, irányokat fogunk felvázolni benne. Nagyon fontos lesz az egészségügy is, de először az oktatásüggyel vettem fel a kapcsolatot, mert ott látszik most a legtöbb feladat. A fogantatástól a foglalkoztatásig nagyon sok államtitkárságon kell átrágni magunkat, hogy a programot összeillesszük. Máshol van a védőnői szakasz, és máshol van az óvoda, és máshol van az általános iskola, és megint másik tárcánál a középiskola, ez okoz nehézségeket, ezért a koordinációra itt van talán a legnagyobb szükség. De találkoztam már az agrárminiszterrel, és ott van az innovációs tárca, ahol az európai fejlesztés is van. Most mindenki érdeklődve figyel, meglepően gyorsan nyílnak az ajtók, és meglepően kedvesen próbálnak hozzáadni a mostani lehetőségeinkhez.

A rendelet szerint ez diagnózisalapú felzárkózási stratégia. Nincs még diagnózis?

Ez nem jelenti azt, hogy nincsen diagnózis, de a fejlesztési irányok nem feltétlenül voltak a pillanatnyi diagnózisnak megfelelők. Amikor egy településen születik évente ötven-hatvan gyermek, ott nem szabad, hogy pályázat legyen a feltétele annak, hogy épül-e bölcsőde vagy óvoda. Amikor mi látjuk az ordító hiányokat, ne kelljen megvárni, amíg két-három év múlva egy pályázat megjelenik, hiszen addig emberéletek dőlhetnek el ezeken a településeken.

Háromszáz településről van szó?

Első körben háromszáz települést választottunk ki. A Máltai Szeretetszolgálattal közel tíz éve dolgozunk a legszegényebb járásokban, felügyeljük a gyermekekkel kapcsolatos szakmai munkát. Több mint hétszázötven településsel találkozunk rendszeresen, és látjuk, hogyan fejlődnek. A 750-ből van körülbelül 150 olyan település, ahova bármennyi pénzt viszünk, előrefelé haladás nem lesz, inkább hátra. És megkerestük a hasonló állapotban lévő, de a legszegényebb 31 járáson egyéb területen lévő településeket Magyarországon, ebből állt össze a háromszáz. Ha ezeket megvizsgáljuk közelről, majdnem színtiszta cigány települések. Ezenkívül vannak olyan vegyes települések, ahol hatalmas cigánytelepek vannak, ahol szintén nem tud mit kezdeni a településvezetés, és egy egészen más stratégia kell, ahol egy tízezres településnek van egy ötszáz vagy ezerfős telepe. A következő nagy lépés a nagyvárosok és a budapesti kerületek ügye, hiszen itt is láthatóan nagy a probléma, de nyilván egész más kérdéseket vet fel.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Szigetváry Zsolt (MTI)
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018