Egyes magyar állóvizek rossz minősége, továbbá a hatalmas hőség és az erős forint nem kedvez a magyar turizmusnak, ezért nem várható jó szezon – mondta az InfoRádióban a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) alelnöke.

Kőrössy Zoltán kiemelte: a nyár azokban a régiókban az abszolút főszezon, ahol vízpartok, üdülőhelyek várják a pihenni vágyókat, míg például Budapesten, ahol országos szinten a legerősebb a turizmus, a késő tavasz, a kora ősz vagy év végén, a két ünnep közötti időszak hagyományosan sokkal erősebb szokott lenni.

Kitért arra is, hogy a Velencei-tó és a Balaton mint természeti kincs „nincs a legjobb állapotában”, főként az alacsony vízszint miatt, és ebből a helyi étteremtulajdonosok, vendéglátósok többsége arra következtet, hogy nem lesz jó szezon az idei.

Ez a negatív tendencia a szállásfoglalásokon is meglátszik, ugyanis sokkal gyengébbek az adatok az előző évhez képest.

Az MVI alelnöke megjegyezte: természetesen július elején még nem lehet üzembiztosan kijelenteni, milyen szezonja lesz a hazai turizmusnak, de „teljesen illuzórikus” azt várni, hogy jobb lesz, mint a tavalyi.

Kőrössy Zoltán a befolyásoló tényezők között megemlítette, hogy az utóbbi időben a forint markánsan erősödött az euróhoz képest, és ezzel a külföldi utazások szignifikánsan olcsóbbak lettek, ami eléggé csábító a magyar turistáknak. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy idén jelentősen több magyar nyaral külföldön, köztük olyanok is, akik korábban ezt nem engedhették meg maguknak. Mindezzel együtt a Magyarországra beutazó külföldieknek pedig 12-14 százalékkal drágább lett szinte minden a forint árfolyama miatt, és ennek is van keresletvisszafogó hatása.

„Ebből most sokkal inkább oldalazó, stagnáló, némiképpen csökkenő bevétel látszódik, és emellett a költségek ha nem is olyan drasztikus mértékben, mint az elmúlt években, de növekednek”

– magyarázta az MVI alelnöke.

A szektorban a legtöbben romló eredményt várnak, és bár drámai visszaeséstől azért nem kell tartani, az viszont egyértelmű, hogy az elmúlt évek konjunktúrája után a mostani körülmények megálljt parancsoltak a nemzetközi turizmus növekedésének, és a hazai keresletet nézve is egyfajta stagnálás tapasztalható.

Kőrössy Zoltán szerint a külföld megnövekedett vonzerejével együtt az elmúlt hetekben tapasztalt erős hőhullám és változékony időjárás nagy kihívás elé állította a hazai turizmus szereplőit, képviselőit. Ha most bárki hét közben a Balatonhoz utazik, az MVI alelnöke szerint

lézengő embereket és kora este bezáró vendéglátóhelyeket lát, így ennek megfelelően gyengén is alakult az előszezon.

A szállodai előfoglalások száma alapján a július és az augusztus is hasonló képet fog mutatni, illetve az már most látszik, hogy visszaesés lesz a 2025-ös év azonos időszakához képest.

Budapest sem lehet teljesen elégedett

A csökkenő vendégszám Budapestet is érinti, de a fővárosban azért nem akkora a visszaesés, mint a Balatonnál. Kőrössy Zoltán ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a külföldi vendégek száma és költési hajlandósága csökkent Budapesten azzal, hogy kevesebb turista érkezik az izraeli, a közép-keleti és a távol-keleti desztinációkból a Hormuzi-szoros okozta repülőátszállási problémák miatt, pedig ők viszonylag nagy szegmenst képeztek az elmúlt években a magyar fővárosba látogató külföldiek között.

Vendégszámban azért nem tapasztalható drámai visszaesés, a költési hajlandóság viszont szignifikánsan kisebb, ezért az összköltés is stagnál, illetve bizonyos helyzetekben csökken is Budapesten.

Az előrejelzések szerint a következő napokban, hetekben újabb komoly hőhullám érkezhet, és Kőrössy Zoltán szerint ez nem jó hír a balatoni vendéglátósoknak, ugyanis azt tapasztalja, hogy az emberek többsége ekkora melegben inkább kerüli az utazást és a vele együtt járó kellemetlenségeket. „40 fokos hőségben az ember nem dugóban szeretne ülni víz nélkül, felforrt hűtővízzel a kocsijában az autópályán” – jegyezte meg az MVI alelnöke.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete is azzal szembesült a hőség idején, hogy sokkal kevesebb vendég fordult meg Budapesten a belvárosi vendéglátóhelyeken, mert egyszerűen nem mentek ki az utcára az emberek, hanem bezárkóztak a szállodai szobákba vagy el sem indultak otthonról. A vízparti üdülőhelyeken más a helyzet, hiszen a vendégek sokkal hamarabb megtervezik utazásukat egy vízparti helyszínre, így ilyen gyors reakcióidő nem várható ebben az esetben.

A cikk Szabó S. Gergő interjúja alapján készült.

(A nyitóképen: balatoni látkép a gyenesdiási Festetics-kilátóból.)