A határozat beterjesztői szerint a szenátorokra nézve is valós következményekkel kell lennie annak, ha politikai vita eredményeként kormányzati intézmények működését felfüggesztik, aminek ideje alatt az alkalmazottak nem kapják meg a fizetésüket.

John Kennedy republikánus szenátor a határozat kezdeményezőjeként azzal érvelt, hogy, ha a törvényhozók sem kapják meg fizetési csekkjüket, azzal osztoznak abban az áldozatban, amit a szövetségi alkalmazottak tízezreinek kell elszenvedniük munkahelyük leállásának idején.

Tavaly ősz óta az amerikai szövetségi kormányzat intézményei részben vagy egészben kétszer is leállásra kényszerültek, miután a kongresszusban egymással élesen szembenálló demokraták és republikánusok határidőre nem tudtak megegyezni a költségvetés megújításáról.

2025 októberének elején csaknem a teljes szövetségi kormányzat működése megállt 43 napra. Idén az év első hónapjaiban a belbiztonsági minisztérium dolgozói nem folytathatták munkájukat, és többségük bért sem kapott 76 napon keresztül, jórészt a bevándorlási hatóság, hivatalos nevén a Bevándorlási és Vámügyi Hiavatal (ICE) működése körül kialakult politikai vita miatt.

A kongresszusi határozat csak a felsőház tagjaira, a szenátorokra vonatkozik. A rendelkezés értelmében a politikusok, a jövőben bekövetkező kormányzati leállások esetén azt követően juthatnak hozzá visszamenőleg is az illetményükhöz, hogy a szövetségi intézmények újraindulnak.

A költségvetés hiánya miatt bekövetkező kormányzati leállások esetén szintén az az eljárás, hogy a szövetségi alkalmazottak utólag hozzájutnak elmaradt bérükhöz.

Az amerikai kongresszus szenátusának tagjait hat évre választják, a jelenlegi éves járandóság 174 ezer dollár, míg a pártok vezető szenátorai 193 ezer dollárra számíthatnak.