Komoly élénkülést hoz a lakossági hitelezésben az Otthon Start Program, amelynek keretében 2026 végéig összesen 1400 milliárd forintnyi kölcsön igénylésére van lehetőség – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Meglátása szerint a program nemcsak a keresletet pörgeti fel, hanem a megnövekedett érdeklődés jelentős áremelkedést is okoz az ingatlanpiacon.

„Számításaink szerint idén a lakásáremelkedés körülbelül 20 százalék lesz, Budapesten 20 fölött, vidéken 20 alatt. Úgy gondoljuk, hogy kétszámjegyű lesz a lakásár-növekedés jövőre is”

– fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.

A zenga.hu ingatlanhirdetési portál elemzése szerint Budapesten az összes lakástípusra vetítve átlagosan 23 százalékos az éves áremelkedés. A drágulás mértéke a kisebb ingatlanoknál a legdrasztikusabb: a 40 négyzetméter alatti lakásoknál 27, a 40-60 négyzetmétereseknél pedig csaknem 30 százalékos. A portál elemzési vezetője, Futó Péter szerint ennek oka, hogy sok befektető az állampapírokból származó nyereségét az ingatlanpiacra forgatta át, felhajtva a legkeresettebb garzonok és kétszobás lakások árát.

A vállalati hitelezésben azonban már korántsem ekkora a pezsgés. A bankvezetők beszámolói szerint a cégek jellemzően a támogatott, elsősorban forgóeszköz-finanszírozási célú hiteleket keresik. A beruházási kedv a külső és belső gazdasági környezet miatt alacsony. „A beruházási hitelek volumene gyakorlatilag nem nő, az földbe állt sajnos” – mondta Egerszegi Ádám, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.

A KSH adatai szerint mindeközben utoljára 2023 első negyedévében nőtt a beruházások volumene az előző negyedévhez képest, azóta minden egyes negyedévben csökkenés volt tapasztalható, mint az alábbi grafikon is mutatja.

A kerekasztal-beszélgetésen szó esett a lakossági megtakarítási szokások változásáról is – nő a devizabefektetések aránya. Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója úgy látta, a jelenség mögött elősorban az áll, hogy a lakosság diverzifikálja megtakarításait. A témával kapcsolatban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója korábban úgy nyilatkozott, a magyarok fogyasztás helyett inkább megtakarítanak.

A beszélgetésen kitértek arra is, hogy a magyar bankrendszer egy évtizede nyereségesen működik, ugyanakkor a pénzintézetek vezetői szerint a működési környezet egyre több kihívást tartogat. Az új piaci versenytársak megjelenése, az adóemelések és a növekvő költségek mind nyomást gyakorolnak.

„Szerintem, lassan, de biztosan a kiadások most már elkezdenek gyorsabban nőni, mint a bevételek”

– vetítette előre Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Bankszövetség elnöke.

Az MBH Bank vezérigazgató-helyettese alacsonyabb nyereségre számít a következő években. Az OTP vezérigazgatója is megjegyezte, hogy bankcsoportjuk eredményeinek jelentős része nem a magyarországi tevékenységből származik.