Nem szabad a fogyasztási adatokat más mutatóktól, tényezőktől függetlenül vizsgálni – mondta az InfoRádió megkeresésére Pásztor Szabolcs az Eurostat ama felmérése kapcsán, amelynek eredményei szerint Magyarország uniós sereghajtó a fogyasztási volument tekintve. „Fontos, hogy kiegészítse a fogyasztást a megtakarítási mutató vizsgálata, ugyanis a jövedelmet jellemzően vagy elfogyasztjuk, vagy megtakarítjuk” – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

„Ha valahol szerény a fogyasztás, akkor nem lehet egyértelműen csak azt mondani, hogy ez amiatt van, mert nincs mit elfogyasztani, lehet, hogy éppenséggel megtakarítanak a háztartások. És lehet, hogy az állam vállal bizonyos szerepeket, és az állam hoz olyan életszínvonal-javító intézkedéseket, amelyekre a háztartásoknak nem kell költeniük” – mutatott rá Pásztor Szabolcs.

Az Európai Unióban szerinte például érdemes megvizsgálni a 2023-as megtakarítási mutatókat, Magyarország ebben a vonatkozásban az első helyen áll a 20 százalékos mutatójával, míg például a gyakran hivatkozott Románia esetében negatív a megtakarítási ráta (–7 százalék), de a V4-es csoport országait is jelentősen megelőzi hazánk, vagyis lehet mondani:

a magyar fogyasztás helyett inkább megtakarít.

Hogy miből derül ki az, hogy valaki miért nem fogyaszt valójában, arról azt mondta, pontos mutatónak a háztartások jövedelemarányos megtakarítási rátája számíthat, ezt méri is az Eurostat; a lényeg az, hogy megnézik a háztartások jövedelemmennyiségét, illetve hogy ebből mennyi megtakarítás képződik különböző megtakarítási formákban. Az Eurostat bejáratott módszertana szerint gyűjtött adatai márpedig országonként már összehasonlíthatók.

„Lehet látni különböző mintázatokat; melyek azok az országok, országcsoportok, ahol jellemző a megtakarítás magas szintje, és melyek azok, ahol például alacsony. Utóbbira példa: Románia, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország” – mondta Pásztor Szabolcs, és közölte, magas viszont a megtakarítási szint mások mellett Németországban, Hollandiában, Ausztriában és Svédországban is.

A megtakarításokkal kapcsolatban van még egy érdekes adalék. Épp most látott napvilágot a magyarok megtakarításainak eloszlását részletező adat, ezt az Európai Központi Bank 2024-es gyűjtése szerint állították össze. Ebből az derül ki, hogy a magyar háztartások vagyona főként ingatlanban áll, míg a pénzügyi megtakarítások kisebb részét képezik a portfóliónak. Ami pedig még különösen érdekes, hogy a megtakarítások 80 százaléka a legfelső 20 százalék kezében van, ami szintén árnyalja az összképet.

Pásztor Szabolcs szerint is a magyar rendszerben jellemző az ingatlanbefektetés, ezért az Oeconomus mindig figyeli az úgynevezett ingatlantulajdonlási mutatót, ami Magyarországon 90 százalék felett van, csak Románia száma magasabb (95-96 százalék). Ez azt jelenti, hogy a háztartás, ha megtakarítása van, akkor előbb-utóbb ingatlant fog venni, illetve nagyobbra, értékesebbre vált, nem jellemző, hogy ingatlanon kívül másba fektet, esetleg még az államkincstárjegy az, ami szóba kerülhet.

A Világbank emellett hosszú évtizedek óta méri azt is, hogy mely társadalmak a legegyenlőtlenebbek vagyoni szempontból. Ezek jellemzően nem a V4-es, illetve térségi országok, hanem latin-amerikai vagy afrikai országok. Kiegyenlítettség szempontjából a „világbajnok” északi szomszédunk, Szlovákia.

Megjegyezte még: a kormányzat hosszú évek óta ösztönözné, hogy a lakosság fogyasszon, de hogy ténylegesen mi történik, meghatározza a gazdaságtörténeti múlt.

„Amikor 2022-2023-ban egészen magas volt az inflációs ráta, nagyon sokan – még akkor is, ha esetleg lett volna lehetőségük, látva például az akkori árakat, és összevetve a 2019-es árakkal – azt mondták, hogy halasztják a vásárlást, a fogyasztást, ennyiért nem vesznek. Ezt a beállítódást kormányzati intézkedésekkel legyűrni lassan lehet csak” – mondta a kutatási igazgató.