„Sajnos nem tört meg a lejtmenet” – fogalmazott Madár István a KSH gyorsjelentésével kapcsolatban, miszerint 2025. második negyedévben a hazai beruházások mennyisége 1,1 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, hiszen ez már a kilencedik egymást követő negyedév, amikor gyengülés látható. A Portfolio munkatársa szerint ilyen szakadatlan, töretlen visszaesésre talán még nem is volt példa a magyar gazdaságban, „tulajdonképpen kijelenthető, hogy három éve tart a beruházási lejtmenet.”
Első adatközléskor a KSH a részletekre nem tér ki, így most csak annyi derült ki, hogy
a legnagyobb mértékben az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, valamint az oktatás járult hozzá a visszaeséshez.
Mindeközben a hivatal a szállítás és raktározás ágazatban növekvő beruházási aktivitást tapasztalt. Utóbbiak mögött vélhetően a már sokat emlegetett állami útfejlesztések állnak, amik hagyományosa a választási évekre kezdenek megélénkülni – jegyezte meg az elemző, aki szerint ennek most korlátja lehet a költségvetés „sanyarú” helyzete, de azért egyes részadatok mégis egyfajta élénkülésre utalnak. Erről igazán pontos képet csak néhány hét múlva, a beruházások részletes számainak ismeretében kaphatunk – mondta.
Következő negyedév
Madár István szerint némi „kapaszkodót” jelent, hogy a visszaesések mértéke negyedévről negyedévre egyre kisebb, és már nem tapasztalni olyan zuhanásszerű gyengülést, mint 2023 második felében vagy 2024 elején. Ez azt sejteti, hogy lassan talán itt lehet a visszaesés vége, ugyanakkor
arra egyelőre nem látni sok esélyt, hogy valamiféle éles felpattanás következne be
– tette hozzá.
Meglátása szerint az ország beruházási környezete meglehetősen vegyes képet mutat, de ez összességében nem kedvező. Egyrészt a feldolgozóipari cégek kapacitásbővítésének az összeesése látható, ahogy az exportpiacok az elmúlt időszakban gyengültek, és ebben nem igazán van változás. A vámháború sem alakul igazán kedvezően, és bár az európai–amerikai megegyezés nem lett annyira tragikus a kontinens gazdasága szempontjából, ez nyilván egy rosszabb környezetet jelent – mondta.
Vagyis a magyar exportcégek számára nem jelent olyan jelzést a megállapodás, hogy „most már aztán itt az ideje bedurrantani a rakétákat”, annál is inkább, mert egyébként csökken is ezen cégek kapacitáskihasználtsága, így ha el is kezdődne valamiféle föllendülés az exportteljesítményben, az sem jelentené feltétlen azt, hogy a cégek rögtön nyúlnának a terveikhez azt vizsgálva, hogy hogyan bővítsék a kapacitásaikat – magyarázta a Portoflio elemzője.
A fentieken túl jól láthatóan hiányzik az európai uniós támogatás is az egész beruházási piacról, valamint a lakosság kereslete is – mondta a szakértő. Utóbbi esetben várható ugyan, hogy közép távon a lakáspiacon megélénkül a kereslet, ami valamelyest az új lakásépítésre is majd kihat, de ez egy lassabb folyamat, és csak sok-sok negyedév múlva transzformálódik a számokban.
Madár István szavai alapján két folyamat kecsegtethet reménnyel:
- egyrészt az állami megrendelések, amelyek ugyan még mindig nem jelentenek nagy felhajtóerőt, de egyes adatokon már érződik az, hogy a költségvetési forrásból megvalósuló fejlesztések elmúlt években látott durva megvágásának vége van, részben a választási ciklus logikájának is köszönhetően,
- másrészt a sokat emlegetett óriásberuházások, amelyek idén kerülnek aktiválásra; ezek között a legismertebb a BMW-, a CATL-, illetve a BYD-, vagyis az autóiparhoz kötődő beruházások, és amelyek egyszeri felhúzó hatást jelentenek majd a beruházási teljesítményben.
Hozzátette: korábban az volt várható, hogy már 2025 közepén megjelennek a számokban, de az európai gyengébb konjunktúra miatt ezek a beruházások, a termelés beindításának időpontjai érezhetően tolódnak, és most már inkább 2026-ról szólnak ezzel kapcsolatban a hírek.
Ezek adják azt a vegyes képet, aminek köszönhetően talán a második félévben – ha élesen nem is fordul vissza, de – megáll a beruházások zuhanása – mondta Madár István, a Portfolio elemzője.
