Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
321.05
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Unsplash

Kegyetlenül megdrágulhat hamarosan az egyik legkedveltebb gyümölcs

Egyes helyeken már közel ezer forintba is kerül egy kiló alma. A drágulás mögött a tavaszi fagykárok állnak, amik letarolták a nagy termesztővidékeket.

A 2025-ös év különösen nehéz az almatermesztők számára. A kora tavaszi fagyok már virágzás előtt elvitték a „zöld bimbókat”, vagyis azokat a terméskezdeményeket, amelyekből a nyári és őszi almafajták fejlődnének – számolt be róla az RTL nyomán a Pénzcentrum.

A legsúlyosabb károk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében történtek, ahol az ország almaültetvényeinek jelentős része található. Vannak olyan ültetvények, ahol gyakorlatilag egyetlen alma sem maradt a fákon.

A gazdák szerint nem csak mennyiségi gond lehet, de a megmaradt termés is kiszámíthatatlan. A fagy által megkímélt ültetvényeket még mindig letarolhatja a jégverés vagy kárt tehet bennük a hőmérséklet-ingadozás.

Így a nyári almákból is csak szórványosan került a piacra, ami tovább szűkíti a kínálatot.

A hiány már most érezhető: a KSH legfrissebb (júniusi) adatai szerint az alma átlagára 250 forint fölé emelkedett, ami éves szinten 32 százalékos drágulást jelent. A valóság azonban ennél is sokkolóbb: vannak helyek, ahol a golden vagy idared alma kilója már közel ezer forint. Az árak nem csak a piacon kúsznak felfelé, de a boltokban is érezhető a különbség, különösen a hazai termékek áraiban.

A szakértők szerint őszre sem fog érdemben javulni a helyzet, a FruitVeB terméktanács elnöke úgy látja, hogy az őszi szezonban további 50-150 forintos áremelkedés jöhet, ami azt jelenti, hogy a jelenleg is drága alma még többe kerülhet.

Emellett más országokban is gondok vannak almafronton: Lengyelországban, Európa legnagyobb almaexportőrében is terméskiesés várható, így

a külföldről érkező alma sem fogja letörni az árakat, legfeljebb némileg fékezheti a drágulás ütemét.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a termelők költségei is meredeken emelkedtek. Drágult a szállítás, a munkaerő, a növényvédő szerek és az energia is, ezzel párhuzamosan pedig vészesen apadnak a készletek, így az új termés nem lesz képes pótolni a régit.

A szakértők szerint az idei évben a fogyasztóknak nemcsak az árakkal, de a választékkal is kompromisszumot kell kötniük. A főszerkesztő szerint egyszerűen kifogynak a készletek, és amíg az almafák újra teremni nem kezdenek, az árak várhatóan az egekben maradnak.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×