Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
fotó: ceglédi rendőrség
Nyitókép: ceglédi rendőrség

Valamiért most nagyon kölcsön akarnak adni a bankok

Már a viszonylag kis összeget igénylőkért is lehajolnak, nem is olyan durva kamatokkal. És újabb rekordok sem elképzelhetetlenek.

Már az alacsonyabb összegű kölcsönökre vágyóknak is "értelmezhető" ajánlatuk van a bankoknak. Mint a vg.hu pénzintézeti közlésekre hivatkozó cikkéből kiderül, már csak alig több mint 10 százalék a kamata a "kis pénznek", a legjobb kamatokat pedig már 3 millió forintos kölcsön felvételénél el lehet csípni.

Igaz ez még úgy is, hogy a személyi kölcsönök átlagos összege már bőven 3 millió forint felett mozog.

A cikk példákat is felsorol: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsöne 500 ezer forintra 10,99 százalékos kamattal már elérhető, az Ersténél pedig éppen a mostani piaci átlag környéki, évi 15,79 százalékos kamat mellett érhető el félmillió forint összegű személyi hitel, ha az ügyfél legalább 300 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezik. Az MBH Bank Extra Plus személyi kölcsönénél évi 13,49 százalékos is lehet az éves kamat félmilliós hitelösszeget feltételezve, ám ehhez a helyben vezetett számlára érkező, legalább 400 ezer forintos havi jövedelem is szükséges.

Ami a gyorskölcsönöket illeti, a Provident kifejezetten új ügyfeleknek szóló, 300 ezer forintos összegű Start kölcsönénél 12,43 százalékos az éves kamat. Ennél a terméknél 19 hét a futamidő, és értelemszerűen hetente kell törleszteni. A szintén a gyorskölcsönök piacán aktív Trive Bank az online igényelhető eHitel Expressz nevű termékét kínálja akciós feltételek mellett: itt a kölcsön összege 450 ezer forint, a futamidő hat hónap, az éves kamat pedig 12 százalék.

Az igyekezet persze érthető is annak tükrében, hogy a személyi kölcsön jelenleg az egyik húzóterméknek számít a lakossági hitelpiacon a lakáshitelek mellett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2025 első öt hónapjában új csúcsot ért el az újonnan megkötött szerződések összege, és – éves összevetésben 43,9 százalékos növekedés után – meghaladta a 434 milliárd forintot.

A portál következtetése szerint szinte biztosra vehető, hogy az idei év új rekordot hoz a személyi kölcsönök piacán, és a szerződések összege bőven túlszárnyalja majd a 819 milliárdos tavalyi csúcsot.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×