Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
aszály
Nyitókép: Pixabay

Szikkadt a magyar föld, de nagyon nem jó, hogy így esett le a sok eső

Hétfőn heves viharokkal érkezett meg a hidegfront, ami végre csapadékot is hozott. Az eső minden cseppje számít, ugyanis az ország 95 százalékán súlyos vagy nagyfokú aszály van – hangsúlyozta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Az eddigi becslések alapján az elmúlt hat hét csapadékmentes időjárása miatt az ország területének nagyjából 95 százalékát súlyos vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály sújtotta, az elmúlt 90 napon végigtekintve az látszik, hogy nagyjából a szükséges csapadékmennyiség fele-harmada esett le, így a talaj felső egy méteres rétege országszerte kritikusan kiszáradt, nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom arányában nagyjából 30 százalék alá esett.

Mint az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője elmondta, lényegesen több csapadékra lenne szükség és elosztottabban is, mint ahogy ez most érkezik.

„Mivel az őszi vetések már kikeltek, illetve aratásra készek, ezért ezek is megsínylették a májusi, júniusi csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb beértek, már javában tart az aratás, hamarabb kezdődött el a betakarítási szezon, a még le nem aratott táblákban pedig nagy károkat tudnak okozni a jelenlegi heves zivatarok, illetve az egyszerre nagy mennyiségben lezúduló csapadék” – vázolta a helyzetet.

Az aratásnak persze még nincs vége; az idei várható termésről a Gabonatermesztők Országos Szövetségére hivatkozva azt mondta, jelenleg a várható hektáronkénti búzatermés 4,8 tonna körül mozoghat, ami a kedvezőtlen időjárás ellenére elfogadható eredménynek számít.

„Idén a búza vetésterülete 976 ezer hektár volt, amiből összesen 4,5 millió tonna búza aratható. Ez elfogadható, de azért jelentősen elmarad a sokéves átlagtól” – tette hozzá. Emlékeztetett, 2012-ben, majd 2022-ben lehetett hasonlóan keveset aratni, akkoriban 4,3 millió tonna körül volt a búza termésmennyisége, általában viszont jócskán 5 millió tonna fölött szokott alakulni a betakarított mennyiség. A belső fogyasztást ez a mennyiség fedezi, nagy mennyiségű importra szükség nem lesz szerinte, sőt akár exportra is juthat.

A jövő szempontjából fontos kérdés, hogy a területek öntözhetősége hogyan áll. Erről a KSH adatbecslése áll rendelkezésre: 2022-ben 133 ezer hektár volt az öntözött területek nagysága.

„Magyarországon jelenleg a mezőgazdasági földterület nagysága 5,3 millió hektárra tehető, az öntözés alá vonható terület 110-130 ezer hektár között vam, ennek a növelése nagy feladat. A kormány most más intézkedésekkel is igyekszik segíteni az öntözést, az öntözővíz díját is átvállalja” – említette az elemző, hozzátéve, 2025-ben is mentesítik a mezőgazdasági termelőket az állami tulajdonú vízi létesítményeken keresztül biztosított öntözővíz szolgáltatási díjának megfizetése alól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×