Az Európai Unióban ismét előtérbe került a digitális adó bevezetésének lehetősége, válaszul Donald Trump kormányának büntetővámjaira és a nagy amerikai technológiai vállalatok piaci dominanciájára - írja a Handelsblatt cikke nyomán a Portfolio.

Monika Schnitzer (SVR), Clemens Fuest (ifo) és Marcel Fratzscher (DIW) közgazdászok a lapnak azt mondták, ez lenne az egyik leghatékonyabb és legcélzottabb válaszlépés, amely érdemben érintené a Google, Meta, Amazon és Netflix kaliberű cégeket. Ugyanis

ezek a vállalatok évi több tízmilliárd eurós bevételre tesznek szert az európai piacon, és minimális adót fizetnek utána.

Az uniós digitális adóra vonatkozó első komoly javaslat 2018-ban került napirendre, amely háromszázalékos kulccsal sújtotta volna a nagy forgalmú, digitális alapú szolgáltatások után keletkező bevételeket. A szabály kizárólag a legalább 750 millió eurós globális, illetve 50 millió eurós EU-s bevételt elérő cégekre vonatkozott volna - írják.

Akkor Németország visszakozott, mivel tartott az amerikai megtorlástól, de a zeneipari szereplők is, mint például a Spotify, ellenezték a tervezetet. A kezdeményezés végül háttérbe szorult az OECD-féle globális minimumadó előretörése miatt, amely legalább 15 százalékos nyereségadót írna elő ott, ahol a profit keletkezik.

A szabályozásról 137 ország megegyezett, azonban az Egyesült Államok Donald Trump újraválasztását követően kijelentette, hogy nem alkalmazza az egyezményt.

Ez nyitva hagyta az utat az EU-nak, hogy újra napirendre tűzze a saját digitális adóját, különösen most, hogy az amerikai kormány elutasítja a nemzetközi konszenzust.