Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
napelem
Nyitókép: Pixabay

Rég várt adat a lakossági napelemekről

Márciusban üzembe állt a háromszázezredik háztartási naperőmű Magyarországon - olvasható az Energiaügyi Minisztérium közösségi oldalán vasárnap közzétett posztjában.

A MAVIR legfrissebb adatközlése szerint a kisebb napelemes rendszerekből április elejére már 300 562 működött hazánkban. 2733 megawatt összes beépített teljesítményükkel a 7712 megawatt naperőművi kapacitás több mint harmadát adták - írták a bejegyzésben.

Az ezredik háztartási méretű kiserőmű 2012-ben, a tízezredik 2015-ben, a százezredik 2021-ben, a kétszázezredik 2023-ban áll munkába. A többnyire családi házak tetejére felszerelt zöldenergia-termelők darabszáma és összes teljesítménye 2017 óta a tízszeresére nőtt.

A tavalyi bővülést a tárca közleménye szerint nagyban elősegítette a Napenergia Plusz Program. A modern napelemes rendszerek telepítését segítő pályázaton több mint 21 ezer család nyert el átlagosan 4,1 millió forint támogatást. A mintegy 87 milliárd forint megítélt hozzájárulásból 34 milliárd forintot már ki is fizettek. Az elkészült rendszerekben 51 megawattnyi napelemet létesítettek 81 megawattóra kapacitású energiatárolókkal.

Tavaly a naperőművekből származott a hazai áramtermelés negyede, ez a legmagasabb részarány a világon.

A már több mint 8000 megawatt időjárásfüggő megújuló teljesítmény kiegyensúlyozása érdekében a kormány korszerű gázerőműveket épít, több programban ösztönzi az ipari energiatárolók telepítését is.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×