Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
napelem
Nyitókép: Pixabay

Rég várt adat a lakossági napelemekről

Márciusban üzembe állt a háromszázezredik háztartási naperőmű Magyarországon - olvasható az Energiaügyi Minisztérium közösségi oldalán vasárnap közzétett posztjában.

A MAVIR legfrissebb adatközlése szerint a kisebb napelemes rendszerekből április elejére már 300 562 működött hazánkban. 2733 megawatt összes beépített teljesítményükkel a 7712 megawatt naperőművi kapacitás több mint harmadát adták - írták a bejegyzésben.

Az ezredik háztartási méretű kiserőmű 2012-ben, a tízezredik 2015-ben, a százezredik 2021-ben, a kétszázezredik 2023-ban áll munkába. A többnyire családi házak tetejére felszerelt zöldenergia-termelők darabszáma és összes teljesítménye 2017 óta a tízszeresére nőtt.

A tavalyi bővülést a tárca közleménye szerint nagyban elősegítette a Napenergia Plusz Program. A modern napelemes rendszerek telepítését segítő pályázaton több mint 21 ezer család nyert el átlagosan 4,1 millió forint támogatást. A mintegy 87 milliárd forint megítélt hozzájárulásból 34 milliárd forintot már ki is fizettek. Az elkészült rendszerekben 51 megawattnyi napelemet létesítettek 81 megawattóra kapacitású energiatárolókkal.

Tavaly a naperőművekből származott a hazai áramtermelés negyede, ez a legmagasabb részarány a világon.

A már több mint 8000 megawatt időjárásfüggő megújuló teljesítmény kiegyensúlyozása érdekében a kormány korszerű gázerőműveket épít, több programban ösztönzi az ipari energiatárolók telepítését is.

Címlapról ajánljuk

Már 141 – Újabb parlamenti hely a Tisza Pártnak

Szombat estig zajlik az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. Elvileg ezen a napon végeredmény lesz, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Braun Erik: Kiút a magyar növekedési csapdából

Braun Erik: Kiút a magyar növekedési csapdából

A magyar gazdaság évek óta tartós növekedési problémákkal küzd. Mivel ez az állapot nem új keletű, egyre nehezebb kizárólag aktuális külső sokkokkal vagy átmeneti hatásokkal magyarázni a gyengébb teljesítményt. Ez különösen akkor szembetűnő, ha a magyar pályát régiós és szomszédos gazdaságokkal vetjük össze, amelyek hasonló külső környezetben mégis kedvezőbb növekedési dinamikát tudtak felmutatni. Mindez arra utal, hogy a magyar fejlődési modell szerkezeti korlátairól van szó. A választások eredményeinek tekintetében különösen adódik a kérdés, hogy milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a gazdaság kikerüljön a növekedési csapdából és ismét tartós felzárkózási pályára álljon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×