Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány körképet készített, hogy mennyibe kerül a magyarországi háztartásoknak, családoknak az idei húsvét.

„Nehezen számszerűsíthető, hogy mennyit költ átlagosan egy család, viszont az üzletláncok tapasztalatai szerint a húsvéti időszakban a vásárlói kosárérték akár 15 százalékkal is magasabb lehet a szokásosnál” – mondta az InfoRádióban Erdélyi Dóra. Az ünnepi készülődés mindig megdobja a kiskereskedelmi forgalmat, különösen a karácsony és a húsvét a két kiemelt időszak – tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.

A húsvétra főként az élelmiszer és az élelmiszer jellegű vegyes termékek forgalmának növekedése jellemző, azt azonban érdemes a húsvét kapcsán figyelembe venni, hogy

ekkor a friss és tradicionális termékek fogyasztása a hangsúlyosabb, emiatt inkább az ünnep előtti néhány napban nő meg a forgalom, főként nagycsütörtökön és nagyszombaton, a kétnapos zárást megelőzően.

Az áremelkedések kapcsán az Oeconomus senior elemzője elmondta, a KSH legutóbbi adatai szerint 928 forint volt átlagosan tíz tojás ára februárban, ami egy évvel korábban 740 forint körül mozgott: december óta a statisztikai hivatal 20 százalék feletti inflációt mért a tojás esetén. Ebben elsősorban nemzetközi folyamatok játszanak szerepet, mint például a madárinfluenza pusztítása, illetve a globális tojáshiány, a forint árfolyama, a gabona- és üzemanyagárak emelkedése – magyarázta Erdélyi Dóra.

A tojás is az árrésstop hatálya alá került, és az online árfigyelőn keresztül néhány nap alatt 20 százalékos árcsökkenést tapasztalhattak a fogyasztók, de az elemző szerint az intézkedés hatásai az inflációban majd április-május folyamán fognak látszódni.

A húsvéti sonka, füstölt húsok kapcsán elmondta, az éves mennyiség csaknem 40 százaléka a húsvéthoz köthető. Egy 2023-as felmérés szerint egy átlagos magyar háztartásban 2,3 kilogramm sonka, füstölt hús fogy el. Erdélyi Dóra felidézte, hogy az árak 2022-23-ban ugrottak meg, az élelmiszer-infláció ezeknek a termékeknek az árát is megdobta, és a vásárlók jellemzően inkább a gyengébb minőségű termékek felé fordultak.

”Idén kétféle trend kezd a sonkafogyasztásban kibontakozni:

egyrészt fejlődik az olcsóbb, gyorspácolt, saját márkás hústermékek köre, másfelől viszont a vásárlói kedv visszatér a minőségi, magasabb hústartalmú sonkákhoz, főként a hazai termelőktől.

Az árérzékenység azonban az utóbbiaknál is tetten érhető, és inkább a kisebb kiszerelések iránt lesz nagy az érdeklődés” – mondta Erdélyi Dóra. Az árak alakulásában szerinte a legnagyobb szerepet a munkaerőköltség játssza, de befolyásolja még a rezsiköltség, az üzemanyag, valamint a sertéshús aktuális ára is.

„Elmaradhatatlan eleme a húsvétnak a csokoládé, amiből több fogy, mint Mikulás napján” – magyarázta az Oeconomus senior elemzője. Azt is megemlítette, hogy a magyar fogyasztók jobban kedvelik a magasabb kakaótartalmú csokoládét, és a füstölt áruhoz hasonlóan, ha drágább, akkor kevesebbet vásárolnak belőle.

Az utóbbi hónapokban a KSH 9-15 százalékos inflációt mért a csokoládé esetén éves viszonylatban, így a húsvéti csokoládéknál is várható egy 10-15 százalék körüli áremelkedés a tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva

– mondta a szakértő. Emögött is dominánsan nemzetközi folyamatok húzódnak meg, főként az, hogy az elmúlt egy-két évben jelentősen megdrágult a kakaó. A kínálat csökkenésében szerepet játszanak a kedvezőtlen időjárási viszonyok a fő termőterületeken, így Nyugat-Afrikában, valamint a kereslet megnövekedése számos területen, főként Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában. „Ez a kakaóhiány határozza meg a csokoládé világpiaci árának alakulását” – magyarázta Erdélyi Dóra.