Infostart.hu
eur:
365.4
usd:
325.26
bux:
143326.2
2026. október 21. szerda Orsolya
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter évindító sajtótájékoztatót tart a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2025. január 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Századvég: már több kkv beruházna, de nem hitelből - Nagy Márton szerint a bankoknak is cselekednie kellene

A magyar cégek több mint fele azt tervezi, hogy idén növelni a beruházási kiadását - ez derült ki a Századvég vállalati konjunktúrát érintő felméréséből. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a cégek a beruházásaikat nem hitelből, hanem saját tőkéből fedeznék, a bankoknak éppen ezért fordulatot kell elérniük a vállalati hitelezésben.

Fordulatot kell elérni a kis- és középvállalkozások (kkv) beruházási aktivitásában, a kormány kedvező finanszírozási lehetőségek biztosításával és adócsökkentéssel segíti a magyar kkv-szektort - mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Nagy Márton a Századvég által végzett felmérés eredményeinek ismertetése során hangsúlyozta: a Demján Sándor Program támogatásai jó helyre irányulnak, központi kérdés, hogy a hazai vállalatok versenyképessége dinamikusan fejlődjön. Emellett vizsgálják további adóegyszerűsítések, adócsökkentések lehetőségét. A nemzetgazdasági miniszter közölte:

a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) megállapodás aláírását tervezi, főként a bürokráciacsökkentés, az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés kérdésében fogalmaznak majd meg konkrét célokat, amelyeket egy következő négyéves együttműködés keretében teljesítenek.

Nagy Márton azt is elmondta: a Századvég január-februárban végezte a felmérést, amely a vállalati szektort tekintve reprezentatív, és a mintában a kkv-szektor felülreprezentált. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elsősorban azt szerette volna megtudni, hogy mit várnak a vállalatok 2025-ben, és a kormányzat mit tud tenni annak érdekében, hogy a beruházási aktivitást javítsák.

A tárcavezető pozitív fejleménynek nevezte, hogy a felmérés alapján idén a vállalatok 57,1 százaléka tervezi növelni beruházási kiadásait a tavalyi 27,2 százalékhoz képest. Leginkább a mezőgazdaság, az egészségügy és a telekommunikáció területén terveznek beruházásokat a cégek, míg a feldolgozóiparban és a logisztikában kevésbé, a gyenge külső kereslet miatt. "A külső kereslet már a következő hónapokban is változhat, ha a várakozásoknak megfelelően elindul a német gazdaság növekedése" - emelte ki.

A miniszter szerint óvatos optimizmusra ad okot, hogy a vállalatok több mint 42 százaléka a termékeik iránti kereslet élénkülésére számít, és csak 13,5 százalék vár csökkenő keresletet. Főként a mikro- és kisvállalkozások bíznak a kereslet felfutásában, a középvállalkozások és a nagyvállalatok általában pesszimistábbak - jelezte.

A felmérés alapján 2025-ben a vállalatok beruházásait már sokkal kevésbé hátráltatja a munkaerőhiány.

Nagy Márton hangsúlyozta: óvatosságra intenek ugyanakkor a vállalkozások félelmei. A kkv-szektor legjobban az inflációtól tart, a válaszok alapján az inflációs kihívásokkal, a külső kereslettel és az adminisztrációs terhek csökkentésével foglalkoznia kell a gazdaságpolitikának - ismertette.

A vállalatok többsége úgy ítéli meg, hogy az euró árfolyamának változékonysága hatással van működésére, és kiszámíthatóságot, stabil árfolyamot szeretnének látni. A munkaerő létszámát tekintve a cégek 75 százaléka nem tervez változást, a fennmaradó 25 százalékon belül többen terveznek létszámbővítést, mint csökkentést.

A felmérés szerint a vállalatok a tavalyihoz hasonlóan idén is nagyrészt saját tőkéből terveznek beruházni, illetve hatékonyságukat növelni, a hitelhez való hozzáállás visszafogott. A kkv-k még nem tanulták meg, hogy mik a hitelforrások előnyei - mutatott rá a miniszter. Hozzátette: a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából is nagyon fontos szerepe van a Demján Sándor Programnak.

A hitelezési fordulat főként a kkv-k esetében szükséges gazdaságpolitikai cél, a bankoknak is kell erőfeszítéseket tenniük ennek érdekében - fogalmazott Nagy Márton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi változik a tao-rendszer megszüntetésével? A sportközgazdász elmondja

Mi változik a tao-rendszer megszüntetésével? A sportközgazdász elmondja

Jövőre a nyereséges cégek már nem ajánlhatják fel a társasági adójuk 80 százalékát sportszövetségeknek, sportkluboknak. Ugyanakkor a 150 milliárd forintos éves tao-keret megmarad, csak az állam fogja szétosztani a pénzt – jelentette be a kormányzat. Szabados Gábor sportközgazdász elemezte a változásokat az InfoRádióban.

Matolcsy György őrizetbe vétele után körözik Matolcsy Ádámot, a fiát is

Miután őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, a fia, Matolcsy Ádám is feltűnt a rendőrség körözési listáján. Az ügyészség korábban közölte: szerdán két embert vett őrizetbe a főügyészség, és két ember ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Előzőleg gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt és bűntársait. A letartóztatásról várhatóan pénteken dönt a bíróság.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
Tisza-kormány: indítványozták Matolcsy György letartóztatását, kiderült, pontosan miért lépett az ügyészség

Tisza-kormány: indítványozták Matolcsy György letartóztatását, kiderült, pontosan miért lépett az ügyészség

Szerda kora reggel őrizetbe vették, majd délután indítványozták a letartóztatását Matolcsy Györgynek, miután a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású, több helyszínt érintő bűnügyi akciót hajtott végre az MNB-ügyben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Nemcsak a volt jegybankelnökkel szemben léptek a hatóságok, hanem a fiával szemben is: Matolcsy Ádám ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, Stofa Györggyel, az Optima Zrt. volt vezérével együtt. Magyar Péter eközben az AP-nak adott interjújában az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek feltárását, az eltűnt közvagyon visszaszerzését és a jogállamiság helyreállítását nevezte kormánya legfontosabb feladatának, és jelezte: a migrációs politikában nem tervez érdemi változást, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását pedig nem támogatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×