Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter évindító sajtótájékoztatót tart a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2025. január 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Századvég: már több kkv beruházna, de nem hitelből - Nagy Márton szerint a bankoknak is cselekednie kellene

A magyar cégek több mint fele azt tervezi, hogy idén növelni a beruházási kiadását - ez derült ki a Századvég vállalati konjunktúrát érintő felméréséből. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a cégek a beruházásaikat nem hitelből, hanem saját tőkéből fedeznék, a bankoknak éppen ezért fordulatot kell elérniük a vállalati hitelezésben.

Fordulatot kell elérni a kis- és középvállalkozások (kkv) beruházási aktivitásában, a kormány kedvező finanszírozási lehetőségek biztosításával és adócsökkentéssel segíti a magyar kkv-szektort - mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Nagy Márton a Századvég által végzett felmérés eredményeinek ismertetése során hangsúlyozta: a Demján Sándor Program támogatásai jó helyre irányulnak, központi kérdés, hogy a hazai vállalatok versenyképessége dinamikusan fejlődjön. Emellett vizsgálják további adóegyszerűsítések, adócsökkentések lehetőségét. A nemzetgazdasági miniszter közölte:

a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) megállapodás aláírását tervezi, főként a bürokráciacsökkentés, az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés kérdésében fogalmaznak majd meg konkrét célokat, amelyeket egy következő négyéves együttműködés keretében teljesítenek.

Nagy Márton azt is elmondta: a Századvég január-februárban végezte a felmérést, amely a vállalati szektort tekintve reprezentatív, és a mintában a kkv-szektor felülreprezentált. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elsősorban azt szerette volna megtudni, hogy mit várnak a vállalatok 2025-ben, és a kormányzat mit tud tenni annak érdekében, hogy a beruházási aktivitást javítsák.

A tárcavezető pozitív fejleménynek nevezte, hogy a felmérés alapján idén a vállalatok 57,1 százaléka tervezi növelni beruházási kiadásait a tavalyi 27,2 százalékhoz képest. Leginkább a mezőgazdaság, az egészségügy és a telekommunikáció területén terveznek beruházásokat a cégek, míg a feldolgozóiparban és a logisztikában kevésbé, a gyenge külső kereslet miatt. "A külső kereslet már a következő hónapokban is változhat, ha a várakozásoknak megfelelően elindul a német gazdaság növekedése" - emelte ki.

A miniszter szerint óvatos optimizmusra ad okot, hogy a vállalatok több mint 42 százaléka a termékeik iránti kereslet élénkülésére számít, és csak 13,5 százalék vár csökkenő keresletet. Főként a mikro- és kisvállalkozások bíznak a kereslet felfutásában, a középvállalkozások és a nagyvállalatok általában pesszimistábbak - jelezte.

A felmérés alapján 2025-ben a vállalatok beruházásait már sokkal kevésbé hátráltatja a munkaerőhiány.

Nagy Márton hangsúlyozta: óvatosságra intenek ugyanakkor a vállalkozások félelmei. A kkv-szektor legjobban az inflációtól tart, a válaszok alapján az inflációs kihívásokkal, a külső kereslettel és az adminisztrációs terhek csökkentésével foglalkoznia kell a gazdaságpolitikának - ismertette.

A vállalatok többsége úgy ítéli meg, hogy az euró árfolyamának változékonysága hatással van működésére, és kiszámíthatóságot, stabil árfolyamot szeretnének látni. A munkaerő létszámát tekintve a cégek 75 százaléka nem tervez változást, a fennmaradó 25 százalékon belül többen terveznek létszámbővítést, mint csökkentést.

A felmérés szerint a vállalatok a tavalyihoz hasonlóan idén is nagyrészt saját tőkéből terveznek beruházni, illetve hatékonyságukat növelni, a hitelhez való hozzáállás visszafogott. A kkv-k még nem tanulták meg, hogy mik a hitelforrások előnyei - mutatott rá a miniszter. Hozzátette: a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából is nagyon fontos szerepe van a Demján Sándor Programnak.

A hitelezési fordulat főként a kkv-k esetében szükséges gazdaságpolitikai cél, a bankoknak is kell erőfeszítéseket tenniük ennek érdekében - fogalmazott Nagy Márton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×