Infostart.hu
eur:
355.9
usd:
305.81
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter évindító sajtótájékoztatót tart a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2025. január 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Századvég: már több kkv beruházna, de nem hitelből - Nagy Márton szerint a bankoknak is cselekednie kellene

A magyar cégek több mint fele azt tervezi, hogy idén növelni a beruházási kiadását - ez derült ki a Századvég vállalati konjunktúrát érintő felméréséből. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a cégek a beruházásaikat nem hitelből, hanem saját tőkéből fedeznék, a bankoknak éppen ezért fordulatot kell elérniük a vállalati hitelezésben.

Fordulatot kell elérni a kis- és középvállalkozások (kkv) beruházási aktivitásában, a kormány kedvező finanszírozási lehetőségek biztosításával és adócsökkentéssel segíti a magyar kkv-szektort - mondta a nemzetgazdasági miniszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Nagy Márton a Századvég által végzett felmérés eredményeinek ismertetése során hangsúlyozta: a Demján Sándor Program támogatásai jó helyre irányulnak, központi kérdés, hogy a hazai vállalatok versenyképessége dinamikusan fejlődjön. Emellett vizsgálják további adóegyszerűsítések, adócsökkentések lehetőségét. A nemzetgazdasági miniszter közölte:

a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) megállapodás aláírását tervezi, főként a bürokráciacsökkentés, az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés kérdésében fogalmaznak majd meg konkrét célokat, amelyeket egy következő négyéves együttműködés keretében teljesítenek.

Nagy Márton azt is elmondta: a Századvég január-februárban végezte a felmérést, amely a vállalati szektort tekintve reprezentatív, és a mintában a kkv-szektor felülreprezentált. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elsősorban azt szerette volna megtudni, hogy mit várnak a vállalatok 2025-ben, és a kormányzat mit tud tenni annak érdekében, hogy a beruházási aktivitást javítsák.

A tárcavezető pozitív fejleménynek nevezte, hogy a felmérés alapján idén a vállalatok 57,1 százaléka tervezi növelni beruházási kiadásait a tavalyi 27,2 százalékhoz képest. Leginkább a mezőgazdaság, az egészségügy és a telekommunikáció területén terveznek beruházásokat a cégek, míg a feldolgozóiparban és a logisztikában kevésbé, a gyenge külső kereslet miatt. "A külső kereslet már a következő hónapokban is változhat, ha a várakozásoknak megfelelően elindul a német gazdaság növekedése" - emelte ki.

A miniszter szerint óvatos optimizmusra ad okot, hogy a vállalatok több mint 42 százaléka a termékeik iránti kereslet élénkülésére számít, és csak 13,5 százalék vár csökkenő keresletet. Főként a mikro- és kisvállalkozások bíznak a kereslet felfutásában, a középvállalkozások és a nagyvállalatok általában pesszimistábbak - jelezte.

A felmérés alapján 2025-ben a vállalatok beruházásait már sokkal kevésbé hátráltatja a munkaerőhiány.

Nagy Márton hangsúlyozta: óvatosságra intenek ugyanakkor a vállalkozások félelmei. A kkv-szektor legjobban az inflációtól tart, a válaszok alapján az inflációs kihívásokkal, a külső kereslettel és az adminisztrációs terhek csökkentésével foglalkoznia kell a gazdaságpolitikának - ismertette.

A vállalatok többsége úgy ítéli meg, hogy az euró árfolyamának változékonysága hatással van működésére, és kiszámíthatóságot, stabil árfolyamot szeretnének látni. A munkaerő létszámát tekintve a cégek 75 százaléka nem tervez változást, a fennmaradó 25 százalékon belül többen terveznek létszámbővítést, mint csökkentést.

A felmérés szerint a vállalatok a tavalyihoz hasonlóan idén is nagyrészt saját tőkéből terveznek beruházni, illetve hatékonyságukat növelni, a hitelhez való hozzáállás visszafogott. A kkv-k még nem tanulták meg, hogy mik a hitelforrások előnyei - mutatott rá a miniszter. Hozzátette: a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából is nagyon fontos szerepe van a Demján Sándor Programnak.

A hitelezési fordulat főként a kkv-k esetében szükséges gazdaságpolitikai cél, a bankoknak is kell erőfeszítéseket tenniük ennek érdekében - fogalmazott Nagy Márton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×