Címke: tőke (13 cikk)

A magyar cégek több mint fele azt tervezi, hogy idén növelni a beruházási kiadását - ez derült ki a Századvég vállalati konjunktúrát érintő felméréséből. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a cégek a beruházásaikat nem hitelből, hanem saját tőkéből fedeznék, a bankoknak éppen ezért fordulatot kell elérniük a vállalati hitelezésben.

A nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy idén máris jóval több pénzt fektetett államkötvénybe a lakosság, mint amennyit kivett belőlük. Azaz nincs szó nettó tőkekiáramlásról.

Bár a téltől már nemigen kell tartania a gazdáknak az egyre enyhébb időjárás miatt, mégis aggasztó, hogy nincs elég forgótőkéjük a tavaszi vetésre való felkészüléshez.

A Magyar Nemzeti Bank tovább erősíti a bankrendszer sokkellenálló-képességét. Emellett 2025-től újabb intézkedésekkel támogatja a lakossági zöld-lakáshitelezést.

Főként a nyelv okoz problémát a külföldi cégalapítóknak, de az sem könnyíti meg a dolgot, hogy a gyorsított eljárásban eddig csak forintban lehetett megadni az alapítói vagyont és a könyvelés pénznemét.

Az év első hét hónapjában Kínába áramló tőke közel háromnegyede elhagyta az országot.

A tranzakcióval az OTP saját tőkéje várhatóan 175 milliárd forinttal csökken.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019-es adatai szerint 304 830 magánszemély vallott be osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből és hasonlókból származó tőkejövedelmet. A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (34 százalék) és Pest megyében (15 százalék) keletkezett - ismertette a GKI Gazdaságkutató.

Negyedszázada bizonyít az OTP a legélesebb versenyben, vagyis a befektetők kegyeiért a tőzsdén.

Az állami vagyon gyarapításával egyidejűleg szükségszerű megválni azon vagyonelemektől, amelyek társadalmi célokat nem szolgálnak - a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter szerint.

Tízmillió euróval 17,2 százalékra növelte tőkerészesedését Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bankban (NBB) január 15-én.

Növelni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) szerepét Kína és a közép-kelet-európai országok gazdasági együttműködésében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország csúcstalálkozója keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen, hétfőn Budapesten.

Kína pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése (ODI) jelentősen, 56,1 százalékkal 26,37 milliárd dollárra csökkent az idei első négy hónapban éves összevetésben.