Infostart.hu
eur:
357.69
usd:
304.88
bux:
132484.92
2026. május 12. kedd Pongrác
Golden Jackal watching around and the female basking in the sunThe golden jackal (Canis aureus), also called common jackal, is a wolf-like canid that is native to Southeast Europe, Southwest Asia, South Asia, and regions of Southeast Asia. The golden jackals coat varies in colour from a pale creamy yellow in summer to a dark tawny beige in winter.
Nyitókép: Ramabhadran Thirupattur/Getty Images

Letarolja Magyarországot az aranysakál, és nincs mit tenni ellene

Az aranysakált sokáig kihaltnak hitték hazánkban, mostanra viszont alaposan próbára teszik a vadászokat, hiszen egyes becslések szerint akár 60 ezres is lehet a hazai populációjuk.

Az aranysakál-állomány az elmúlt években látványosan megnövekedett, sőt, mostanra valószínűleg Magyarországon él Európa legnagyobb populációja – írja a boon.hu.

A toportyán, vagy nádi farkas néven is ismert aranysakál a nyolcvanas évek végén kihalt fajnak számított. Az utolsó dokumentált példányt 1942-ben lőtték ki, de az 1990-es évek elejétől kezdve rohamosan terjedt vissza. A Dráva-vidéken megjelenő állományok gyorsan növekedtek, majd az ország más régióiban is feltűntek – írja a vármegyei portál.

Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke a lapnak azt mondta, medvével nem, aranysakállal viszont már több alkalommal találkoztak a vadásztársaság tagjai. Az állatról azt mondta,

kártékony ragadozó, és mivel nem védett, így ki lehet lőni, csakhogy igen nehéz célpont, mivel gyors és óvatos.

Ma már az aranysakál az ország területének 86 százalékán előfordul, az egyedek száma pedig robbanásszerűen nőtt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói szerint az éves populációnövekedés elérte a 40 százalékot, ami kiemelkedően magas szám.

Mivel a ragadozó terjedési üteme az utóbbi években csökkent, a szakemberek arra következtetnek, hogy a hazai populációjuk hamarosan stabilizálódik, a létszámuk elérte a maximumot. A kezdeti betelepedéstől erre mindössze két-három évtizedre volt szükség.

A szakértők szerint az aranysakál terjedése több tényezőnek köszönhető. A mezőgazdasági területek és a nem megfelelő hulladékgazdálkodás sokszor elegendő élelmet biztosít az állatok számára.

A globális felmelegedés és az enyhébb telek kedveznek az aranysakáloknak.

A kisemlősök és nagyvadak számának emelkedése elegendő zsákmányt biztosít számukra. A magyarországi vadászatok során évente több mint 12 000 aranysakált lőnek ki, de a kutatók szerint a teljes populáció elérheti akár a 60 000 egyedet is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Elárulta Putyint saját bizalmasa? – Rendkívüli dolog történt a Kreml falai közt

Elárulta Putyint saját bizalmasa? – Rendkívüli dolog történt a Kreml falai közt

Szombaton katonai parádéval ünnepelték Moszkvában a náci Németország felett aratott második világháborús győzelmet, az idei felvonulás azonban más volt, mint az elmúlt években: az orosz hadsereg jóval visszafogottabb bemutatóval jelentkezett, így tankok és rakétaindító rendszerek ezúttal nem dübörögtek a Vörös téren. Az ünnepi alkalomból Vlagyimir Putyin háromnapos tűzszünetet hirdetett az orosz-ukrán háborúban, bár ez csupán a nagyobb horderejű csapások elmaradását jelentette, a fronton változatlanul folytatódtak a harcok. Volodimir Zelenszkij közlése szerint ez idő alatt mindenesetre az ukrán erők szintén tartózkodtak a mélységi támadásoktól. Az orosz elnök mindeközben megpendítette, hogy közel lehet a háború vége, sőt, a vele jó kapcsolatot ápoló Gerhard Schröder volt német kancellár nevét is bedobta, mint aki európai részről tárgyalhatna a háborús rendezésről. De mit olvashatunk ki azokból az egyre kétségbeejtőbb számokból, amelyek napvilágot láttak az orosz gazdaság állapotáról? És elképzelhető, hogy egy orosz oknyomozó portál értesüléseinek megfelelően Putyin tényleg egy áruló által kifundált merénylettől retteg a Kreml falain belül? A Global Insight legutóbbi adásában sok más mellett erről is beszélgettünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával, a posztszovjet térség szakértőjével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×