Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport brüsszeli tanácskozásán 2020. január 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az EKB elnöke szerint közel a várva várt pillanat

Az Európai Központi Bank (EKB) szerint közeli az a pillanat, amikor kijelenthető, hogy sikerült a 2 százalékos célszintre lassítani az inflációt az eurózónában - mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke a Financial Times című lapban hétfőn megjelent interjúban.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az EKB vezetőinek "továbbra is ébernek kell maradniuk", mivel a szolgáltató szektor fogyasztói árnövekedése csaknem kétszerese a célszintnek.

Novemberben az euróövezet inflációja 2,2 százalék volt éves szinten, a szolgáltatások árai ugyanakkor 3,9 százalékkal nőttek tavaly novemberhez képest.

„Nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor kijelenthetjük, hogy az infláció tartósan lelassult a 2 százalékos középtávú cél szintjére, ugyanakkor ezt óvatosan mondom, mert úgy gondolom, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk a helyzetet a szolgáltatási szektorban” – nyilatkozta Christine Lagarde. Hozzátette, hogy figyelemmel kell kísérni továbbá a bérnövekedés alakulását, valamint a vállalati profitnak az inflációra gyakorolt ??hatását.

Az EKB idén összesen 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábakat. Jelenleg a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,00 százalék, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,15 százalék, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,40 százalék.

Piaci várakozások szerint jövőre négy, egyenként 25 bázispontú kamatcsökkentést hajt végre az EKB.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×