A másodlagos ingatlanként funkcionáló házak, nyaralók piaca érzékenyebben reagál a változásokra, mint az elsődleges lakáspiac, és eszerint érdemes vizsgálni a másodlagos ingatlanok 2025-ös piacát is - mondta az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László a Magyar Nemzetnek.

Az elsődleges lakáspiac viszonylagos rugalmatlansága abból ered, hogy az élethelyzet-változásból eredő lakhatási igényeket akkor is meg kell tudni oldani, ha az adott gazdasági-ingatlanpiaci helyzet éppen kedvezőtlen. Ez magyarázza, hogy a világjárvány idején sem csökkent 80-100 ezer alá a tranzakciók száma.

Ezzel szemben a másodlagos ingatlanpiac jóval érzékenyebb, már 2022 nyarán mutatkoztak az ukrajnai háború rossz gazdasági hatásai, tavaly pedig éves viszonylatban elmondható, hogy nőtt a kínálat és csökkent a kereslet

- magyarázta a szakértő. A nyaralókra, másodlagos ingatlanokra sokan tekintenek befektetésként, míg az elsődleges ingatlant, amiben laknak, jóval ritkábban bocsátják áruba. Tekintve, hogy átmeneti időszakról volt szó, jobban megérte a korábbi befektetést piacra dobni, sok tulajdonos így tudott anélkül forráshoz jutni, hogy hitelt kellett volna felvennie a kedvezőtlen kamatkörnyezetben.

Vonzóbb befektetési lehetőséget kínáltak az állampapírok is, ha viszont kedvezőbb a gazdasági helyzet és az ingatlanoknál nagyobb hozamot kínáló állampapírokat is kivezetik, a megtakarításokat szívesen költik ingatlanra az emberek. A számokat azonban emellett az előző év azonos időszakának bázisértéke is magyarázza.

Mindent egybevetve pedig a pandémia alatti élénkülést, a 2022-es bezuhanást követően élénkülés jöhet 2025-ben a másodlagos ingatlanpiacon

- emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy ebbe az irányba mutat az is, hogy egyre többen "váltanak vissza" az állampapírról ingatlanra, ugyanis egy nyaraló például kiadható. De megjelenhetnek azok is, akik az önkéntes nyugdíjpénzári megtakarításukból szeretnének vásárolni, de a közelmúltban elhalasztott tranzakciók megjelenése sem kizárt.

Az árszint a fizetőképesebb keresletet mutatja, például a budapesti jövedelmi szintű vásárlókét, akik itt vesznek nyaralót, valamint azt, hogy ide az ország bármely pontjáról érkezhetnek, ráadásul a magyar tenger környékén jelenik meg a legtöbb külföldi vevő, legnagyobb számban németek, osztrákok, hollandok, svájciak.