Infostart.hu
eur:
367.7
usd:
335.04
bux:
143952.49
2026. november 18. szerda Jenő
izzó led energiapiac villamosáram takarékos energiahatékonyság
Nyitókép: Pixabay

Ságvári Pál: új megközelítést követelnek meg az energiapiacon a szaporodó megújuló erőművek

Kétnapos ülést tartottak múlt héten Budapesten az európai villamosenergia-piac irányítói és szabályzó hatóságai. A megbeszéléseken egyebek szó volt az integráció és a kereskedelem terén szükséges további lépésekről. Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa, valamint az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége megbeszéléseiről Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese beszélt az InfoRádióban.

Az európai uniós villamosenergiapiac-integrációs projektek aktuális kérdései, valamint a jövőbiztos árampiaci modellről szóló tanulmány ütemterve is napirendre került az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) Közgyűlésének, valamint az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) Szabályozók Tanácsának budapesti ülésén.

Juhász Edit, a MEKH elnöke az ACER Szabályozók Tanácsa ülésén tartott köszöntőjében rámutatott, hogy a magyar hatóság megbízható és aktív tagja az európai energiaszabályozói fórumoknak. „Az évtizedes közös munka eredménye a magyar energiapiac és -szabályozás folyamatos fejlődése, valamint a hazai földgáz- és villamosenergia-rendszert jellemző ellátásbiztonság, melynek egyik garanciája a regionális piacintegrációs folyamatokban való aktív magyar részvétel” – hangsúlyozta a MEKH elnöke.

A kétnapos ülés legfontosabb témáit illetően Ságvári Pál az InfoRádió műsorában kifejtette: az európai intézmények pillanatnyilag átmeneti állapotban vannak: van egy kimenő, valamint egy éppen bejövő Európai Bizottság, miközben az „európai beszédet” az úgynevezett Draghi-jelentés tematizálja. Ez alapvetően az európai ipari versenyképességnek a legfontosabb kérdéseit feszegeti, ami egyébként a magyar EU-elnökség egyik kiemelt prioritása is. A beszámolóban nagyon sok szó esik az energetika kérdésköréről, hogy hogyan lehet a 2050-es „nettó zéró” kibocsátási célokat elérni.

„Utóbbi volt az első gondolatkör, amiről sokat beszéltünk” – mondta a MEKH elnökhelyettese, hozzátéve: az ülésen döntés született arról, hogy az európai regulátoroknak ezzel mindenképpen foglalkozni kell, hiszen ez őket is érinti, és hogy a bejövő biztosi kollégiumnak – témánként – tanácsot szolgáltatnak majd, ahogy a Draghi-riportot dolgozza fel majd az új vezetőség.

Az ülés másik kiemelt témája, az energiapiacok összekapcsolása kapcsán a szakember megjegyezte: elsősorban a villamosenergia-piaci integrációra kell gondolni, hiszen ott vannak nagy léptékű változások. Mint mondta, a helyzet alapvetően minden országban olyan, mint hazánkban: hirtelen elszaporodtak a nehezen szabályozható megújuló erőművek, és ez újfajta megközelítést kíván minden szereplőtől. Ezért aztán olyan módszertanokon dolgoznak, amelyek alapvető célja, hogy hogyan lehet a határkeresztező kapacitásokat a mostaninál hatékonyabban kihasználni.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva elmondta: az európai villamosenergia-piac már ma is nagyon integrált, és Portugáliától Törökországig szinte egy rendszerként működik. Az országok, illetőleg a rendszerüzemeltetők (Magyarországon a MAVIR) nagyon nagy hatással vannak egymásra, és gyakorlatilag valós idejű kapcsolatban állnak a szomszédos és a távolabbi társaságokkal, de azért mindig lehet „csiszolni” a rendszeren.

"Az a vezérlőelv, hogy miután egyre több a megújuló (nap, szél), minden ország maga határozhatja meg az energiamixét, de így kialakulnak komparatív előnyök is az országok között. Például Romániában egy fekete-tengeri szélerőműpark, vagy egy horvátországi offshore szélerőműpark eltérő ütemben termel, mint mondjuk egy magyarországi napelempark, és ilyenkor egymás között ki lehet cserélni az energiát. Ez egy teljesen más megközelítés, mint amikor minden országnak megvan a saját maga nagy erőműve, amit akkor tud termelésre fogni, ahogy éppen a fogyasztók igénylik. Ez másfajta megközelítést, egy sokkal integráltabb együttműködést igényel, hiszen még mindig látjuk, hogy vannak benne tartalékok” – fogalmazott a MEKH elnökhelyettese.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×