Infostart.hu
eur:
388.06
usd:
331.03
bux:
109272.18
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Electric Vehicle is changing in street.
Nyitókép: nrqemi/Getty Images

Van egy nagy probléma az e-autó töltéssel

A legfrissebb kimutatások szerint a közúti személygépjárművek az EU szén-dioxid kibocsátásának közel 11 százalékáért felelősek, éppen ezért a klímaváltozás elleni küzdelemben kiemelten fontos az elektromobilizációs törekvés. Az Európai Unió célkitűzése szerint az évszázad közepére az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal kell csökkenteni a közlekedésből származó üvegházhatású-gáz kibocsátást. Ahhoz, hogy teljesüljön az EU azon célkitűzése, miszerint az évtized végére 3,5 millió darabra növelik az e-autó töltőpontok számát, 2024-et is beleszámítva a következő hét évben évi több mint 401 ezer töltőállomást kellene telepíteni, a jelenlegi telepítési ütem mellett azonban ez nem fog teljesülni – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Pusztán a töltőpontok száma szerint rangsorolva az unió tagállamait, hazánk 3566 töltőállomással a lista 13. helyén áll. Az eltérő e-autó állomány miatt azonban a töltőpont-hálózat kiterjedtségét célszerűbb az egy elektromos autóra jutó töltőpont rangsor alapján megítélni. Az ezen szempont szerint elkészített rangsorban a 27 tagállam közül Magyarország hátulról az ötödik helyen áll, azaz egy töltőpontra körülbelül 20 és fél elektromos autó jut. A kimutatás pontosságát árnyalja, hogy egyre több EV-tulajdonos lakóhelyére is telepít töltőpontot, amelyek számáról nem érhető el pontos információ – olvasható.

Az elemzés alapján Magyarországon olcsónak számít az elektromos autók töltése, viszont a töltőpontok alacsony száma miatt a hálózat leterhelt, nehezebben lehet szabad állomást találni.

Az Eurostat a töltőpontok száma és azok összteljesítménye alapján egy klaszterelemzést is végzett, vagyis hasonló jellemzőkkel rendelkező országok csoportosítását hajtották végre – teszik hozzá. Az eredmények alapján öt kategóriát alakítottak ki: magas teljesítményű, de kevés töltőponttal rendelkező országok (Bulgária, Észtország, Lettország), dinamikus fejlődő infrastruktúrával rendelkező kelet-közép-európai országok (Szlovákia, Horvátország, Csehország), alacsonyabb teljesítménnyel, de kiterjedt töltőhálózattal rendelkező nyugat- és észak-európai országok, alacsony teljesítményű és alacsony sűrűségű töltőpont-hálózattal rendelkező dél-európai országok (Spanyolország, Olaszország, Görögország) és a minden szempontból fejletlen infrastruktúrával rendelkező országok (Ciprus, Málta, Írország).

A teljes cikk itt tekinthető meg.

Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×