Infostart.hu
eur:
387.26
usd:
333.73
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
An iconic oil and gas industry symbol taken at dusk.
Nyitókép: Getty Images

Tényleg komoly veszélybe kerülhet Magyarország kőolajellátása

Ukrajna szankciókkal akadályozza az Oroszországból az országon keresztül érkező kőolajat, így Magyarország, Szlovákia és Csehország is bajba kerülhet, ha nem tud alternatív megoldást találni az orosz függőségre.

Az Index az mk.ru-ra hivatkozva arról ír, hogy Európa olyan javaslatot tett Ukrajnának, amely lehetővé tenné, hogy a földgáz tranzitjára vonatkozó szerződése alapján - amely idén lejár - szállíthasson Oroszországból nyersanyagot. Ezzel mindenki jól járhatna, azonban Ukrajnának ez a megoldás nem tetszik.

A tervről több nemzetközi lap is beszámolt. Az ajánlat szerint Ukrajna nyersanyagot Azerbajdzsánból kaphatna, ami lehetővé tenné Kijev számára, hogy továbbra is pénzt keressen a szállításon. Az európai vállalatok Azerbajdzsánból vásárolhatnak gázt, és azt orosz csővezetékeken keresztül szivattyúzhatják a tárolóikba, egészen addig a pontig, ahol azok csatlakoznak az ukrán szállítási rendszerhez.

A piaci pletykák szerint a tárgyalási folyamat a kérdésben már elindult, azonban a végső döntés még messze van, mivel sem Kijev, sem Baku nem dolgozott ki konkrét feltételeket egy ilyen összetett mechanizmushoz.

Az ukrán hatóságok jelenleg ragaszkodnak ahhoz, hogy semmilyen körülmények között nem fognak Oroszországból érkező nyersanyagokat szállítani.

A korábbi (2019-es) alku öt évre meghatározta az ukrán csöveken keresztül Európába szállított energiahordozók mennyiségét: az első évben 65 milliárd, majd ezt követően évente 40 milliárd köbmétert. A szerződést valójában csak egyszer teljesítették teljes egészében. A Gazprom 2020-ban a lekötött kapacitás mintegy 85 százalékát szivattyúzta át az ukrán gázszállító rendszeren, a GTS-en keresztül, amit a koronavírus-járvánnyal és a kereslet csökkenésével magyaráztak. Majd 2022-ben kitört az orosz–ukrán háború, ami teljesen átrajzolta a piacokat. Így 2022-ben már csak 19 milliárd köbméter orosz gáz jutott el Ukrajnán keresztül Európába, idén eddig csak 14 milliárd köbméter, és amikor a megállapodás lejár, a szállítások valószínűleg nem haladják majd meg a korábbi értékeket.

Magyarországnak a kőolaj a nagyobb kérdés. Januárban erősödött fel a kommunikáció azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna az év végén nem hosszabbítja meg az orosz gázszállítási szerződéseit, amely döntés elsősorban Magyarországnak ártana. A Gazprom–MVM-szerződésben foglalt földgáz két határponton léphetett be az országba: vagy a Török Áramlaton, vagy Mosonmagyaróvárnál. Persze incs akadálya annak, hogy a magyar–orosz hosszú távú gázszerződés teljes, évi 4,5 milliárd köbméteres mennyisége a Török Áramlaton keresztül érkezzen. Hiszen eddig is folyamatosan terelték át az érkező földgázt a déli irányba. Ugyanakkor nem ilyen egyszerű a képlet azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna szankciókkal akadályozza az Oroszországból az országon keresztül érkező kőolajat, így az összegzés szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország is bajba kerülhet, ha nem tud alternatív megoldást találni az orosz függőségre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy Ukrajna intézkedése veszélyeztetheti Magyarország hosszú távú energiabiztonságát, és Kijevet ostorozta a lépésért. A miniszter szerint átmeneti megoldásokkal jelenleg biztosított Magyarország kőolajellátása.

Ukrajna célja, hogy több mint két évvel az ország teljes körű lerohanása után megfojtsa a Kreml háborús kasszájának egyik legfontosabb bevételi forrását. A lépés ellátási kérdéseket vethet fel, mivel Magyarország az olajimportjának 70 százalékát Oroszországtól kapja.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×