Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: kozlekedesbiztonsag.kti.hu

Óriási kockázatot jelentenek az SUV-k – itt vannak a részletek

A törésteszteket végző szakértő szervezet, az EuroNCAP veszélyesnek tartja az egyre több és egyre nagyobb járművek feltűnését az utakon.

A közelmúltban az EuroNCAP, a járművek közúti ütközésbiztonságát tanúsító szervezet tucatnyi új személyautót vetett alá törésteszteknek. A tesztalanyok közül mindössze háromnak a tömege nem érte el a két tonnát, ami a szervezet vezetői szerint is aggasztó tendencia – írja a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

Az európai autóállomány méretbeli átalakulása érdekes módon párhuzamosan zajlik Brüsszel kibocsátást mérséklő törekvéseivel. 1992-ben lépett életbe az EURO 1-es norma, most pedig már az EURO 7-es határértékeinek a meghatározása zajlik. Negyven év alatt sokkal tisztábbak lettek a motorok – különösen laboratóriumi körülmények között –, de ezzel párhuzamosan folyamatosan nagyobbak és nehezebbek lettek az autók. Ezt a tendenciát koronázta meg az SUV kategória kialakulása majd viharos terjedése. A statisztikák szerint 2022 volt az első év, amikor a világon újonnan eladott autók többsége (51 százalék) SUV volt, az autók átlagos tömege pedig már 1,5 tonna felé emelkedett.

A Global Fuel Economy Initiative (GFEI) jelentése szerint 2010 és 2022 között 30 százalékkal csökkent volna az energiafogyasztása a személyautó-flottának, ha nem változott volna az autók mérete. 2010-ben Európában még az eladott új személygépjárművek 60 százaléka volt 1,3 tonna alatti, 2022-ben már csak 42 százaléka. A két tonna feletti monstrumok 2010-ben még csak az eladások 3 százalékát tették ki, 2022-re már 12 százalékát, azaz majdnem minden nyolcadik új autó ilyen volt.

Közlekedésbiztonsági kockázatot is jelenthetnek a túlsúlyos és túlméretes SUV-k. A Volvo közzétette egy elképzelt, városi körülmények között lezajló koccanásnak a szimulációját. A 20 km/órával guruló EX30 kiskategóriás villanyautónak oldalról 50 km/órás sebességgel csapódott neki az EX90, a csaknem 2 méter széles, 5 méter hosszú és 180 centi magas, 2,5 tonnás SUV. Mivel két vadonatúj, prémium kategóriás autót ütköztettek egymással, nem meglepő, hogy mindkét jármű jól teljesített a teszten, a bennülő utasoknak az ijedtségen kívül nem lett volna bajuk. Van azonban egy vonatkozás, amire rávilágít a laboratóriumi körülmények között végzett teszt: a lassan guruló kisautót az óriás terepjáró méterekkel lökte arrébb. Utcai körülmények között ez azt jelentheti, hogy a kisebbet – amely egyébként maga sem túl könnyű, alulról súrolja a két tonnát – fellökik a járdára vagy villamosmegálló járdaszigetére. Vagyis a szakportál szerint a nagy méretű és tömegű villany-SUV úgy viselkedik a zsúfolt városban, mint elefánt a porcelánboltban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×