Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Februárban itt a tavasz, veszélyben a kajszibarack

Az országban több helyen is megkezdődött a kajszibarack virágzása az enyhe időben, ezért ha most tartósan fagyos időjárás jönne, akkor az veszélybe sodorná az idei termést – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke.

A klímaváltozást most már közvetlenül megéljük, bizony elindultak a rügyek, piros bimbós állapotba kezdenek kerülni a kajszik. Az ország nagy részén még nem beszélhetünk virágzásról, de az kétségtelen, hogy elindult. Nagy veszélye van ennek, mert ha most hidegebb idő jön, akkor biztosan az elmúlt évekhez hasonlóan kárt szenvednek a kajsziültetvényeink – mondta az InfoRádióban Mártonffy Béla.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke szerint ezért most abban reménykednek a gazdák, hogy hosszabb fagyos időszak már nem lesz, mert egy nagyobb hideget már nehéz megvédeni a fagyvédelmi berendezésekkel együtt is. A fagyvédelem ráadásul attól is függ, hogy a fagy melyik stádiumban éri a gyümölcsöt.

"Mínusz két-három foknál hidegebbet már nagyon nehéz kivédeni, és nem csak egyszerűen arról van szó, hogy milyen hideg van, hanem hogy milyen stádiumban érkezik a fagy, és korai, késői vagy középérésű fajtákról van szó" – magyarázta a szakember.

Arról is beszélt, hogy az ideális az lenne, ha mostantól fokozatosan melegedne az idő, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy mindig van egy fordulat, és visszatér a hideg. "Nem tudunk mást tenni, mint hogy rimánkodunk, hogy ez ne történjen meg" – mondta Mártonffy Béla.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×