Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Concept of wealth, personal savings and collecting money for retirement
Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images

Napokon belül 480 milliárd forint landol a magyar lakosság számláján

A Prémium Magyar Állampapír tulajdonosai februárban várhatják a legnagyobb kifizetéséket.

860 milliárd forint kamatot és 105 milliárd forintnyi lejárt tőkét fizet ki az első negyedévben az állam a meglévő Prémium Magyar Állampapír állományokra napokon belül. Idén a PMÁP-hoz kapcsolódóan összesen mintegy 1200 milliárdos kifizetés vár az államkasszára – írja a Portfolio.

Bár az utóbbi időszakban egy számjegyű kamatfixálásokkal igyekezett az ÁKK elejét venni a kamatok elszállásának, így is több mint 7000 milliárd forintnyi prémium állampapír van magyar kézen. A lakossági állampapírok állományának 70 százalékát ebben tartják, alig egy év alatt csaknem 3000 milliárddal nőtt a PMÁP-befektetés.

A legtöbb prémium állampapír idén bőven 18 százalék, egyesek 19 feletti kamatot adnak majd. A gazdasági portál számításai szerint 2024-ben mintegy 1200 milliárd forintot kell kifizetnie az államnak, ennek ráadásul a nyolcvan százalékát az első negyedévben. Mivel a prémium állampapírok harmada idén februárban fizet kamatot, a legnagyobb kamatkifizetések februárban várhatóak, a következő pár napban több mint 480 milliárd forint landol a lakosság számláján. Ebben az összegben benne van a 2024/I papír tőkekifizetése is – mintegy 105 milliárd forint –, mivel a konstrukció jövő héten jár le.

A március lesz a második legkeményebb hónap az államkasszának, akkor mintegy 240 milliárd forintnyi kamat kifizetése várható. Az év további részében már kisebb kamatfizetések jönnek a prémium állampapírnál.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×