Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
A Mol Nagykőrösi úti üzemanyagtöltő-állomása Gyálon 2021. november 15-én. A kormány ettől a naptól 480 forintban maximálta a benzin és a gázolaj literenkénti árát három hónapra, a döntést ezt követően vizsgálják felül.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Újra 600 forint felett egy liter: megszólalt a kormány a benzinárstopról

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón válaszolt az ezt firtató kérdésre,

Pénteken ismét drágultak az üzemanyagok, a benzin nagykereskedelmi ára újabb hat, míg a gázolajé nyolc forinttal emelkedett, így a benzin átlagára átlépte a 600 forintot, 603 forint. A gázolaj új átlagára 640 forint.

A téma napirendre került a legutóbbi Kormányinfón is, mivel 2023 vége óta jelentősen nőtt az üzemanyagok ára, és az InfoRádió felvetette, hogy a kormány nem veszti-e napirendjére az üzemanyagok újabb árstopját, amely 2022. december 6-ig volt érvényben, és 480 forintban maximálta a 95-ös benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, két éve egészen más helyzetben kellett ezt az ideiglenes lépést megtenni.

"Legutóbb 800-900 forint lett volna a benzin ára, ha nem vezetjük be az ársapkát. Most nem tartunk ott. Nem számolok hosszú távon azzal, hogy a jelenleginél drágább lenne, és eljutnánk a 800-900 forintos árakhoz" – mondta a miniszter, újfent elvetve annak ötletét, hogy a kormány beavatkozzon az üzemanyagok egyébként hetek óta tartó emelkedésébe.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×