A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása – mondta a Portfoliónak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében.
A kockázatkezelés után a költségvetési ügyekre váltó szakember elmondta, kért és kapott is gondolkodási időt a felkérés után Novák Katalin köztársasági elnöktől, mint fogalmazott, aludt rá néhány napot, de nem voltak álmatlan éjszakái. Január 10-én foglalta el a hivatalát, az első tapasztalatai pozitívak, felvette már a kapcsolatot minden érintettel, de hozzátette, mindenkivel kommunikálni fog, akivel a párbeszéd a fiskális fegyelem ügyét előre mozdíthatja, és ebbe nemcsak kormányzati szereplők, hanem akár kormányzaton kívüli szereplők is beletartozhatnak.
"A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása.
Egyelőre csak két hét telt el 2024-ből, érdemes lehet ezzel megvárni egyrészt akár a végleges eredményszemléletű 2023-as államháztartási számokat, másrészt 2024 első egy-két hónapjának a számait" – mondta a költségvetésről a tanács elnöke, aki nem készül konfliktusokra, inkább az együttműködésre, ami nem jelenti azt, hogy ne adódhatnának szakmai nézetkülönbségek. "A két évtizedes karrieremet kockázatkezelőként töltöttem el, tehát gyakorlatilag ez volt a fő feladatom: szakmai érdekellentéteket kellett folyamatosan menedzselnem" – mondta Horváth Gábor.
A jelenlegi kormányzati gazdaságpolitikai dilemmáról, miszerint idén élénkíteni kell vagy a költségvetési fegyelmet helyreállítani, a KT elnöke azt mondta, "a szakmai párbeszédnek mindig van és kell, hogy legyen helye. Nyilván van ebben politikai párbeszéd is, azt a politikusokra bízom, a szakmai párbeszédben pedig bármikor részt veszek, vagy akár az élére állok."
Azt is mondta, hogy számára megnyugtató üzenetek hangzottak el Varga Mihály pénzügyminisztertől, illetve Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkártól: az egyensúlyi szempontok fontossága, illetve, hogy célszerű konzervatív tervezést követni. "Ex-kockázatkezelőként is úgy gondolom, hogy
különösen egy olyan világban, ahol aktív háborús gócpontok vannak és megnövekedett a geopolitikai feszültség, stressztűrő, golyóálló költségvetésre van szükség"
– jelentette ki a tanács elnöke.
Arról is beszélt, hogy alapvetően a konzervatív tervezésnek és a sokkokra való felkészülésnek a híve, ezért a jó időkben lehet jobban erősíteni ezt a fiskális pozíciót, és gazdasági sokkok idején pedig jogosan vetődik fel az, hogy valamilyen rugalmasságot érdemes tanúsítani a hosszabb távú jobb gazdasági teljesítmény érdekében. "Bízom benne, hogy idén ez a szemlélet már teljesül, egy 3-4 százalék közötti gazdasági növekedéshez társuló csökkenő hiányon keresztül" – tette hozzá.
Horváth Gábor úgy vélekedett, hogy a korai költségvetés elfogadásának vannak előnyei és vannak hátrányai, és turbulensebb időszakokban nehezebb az előrelátás, de hirtelen sokkok egy késői büdzsé elfogadást követően is bekövetkezhetnek, akár jelentős nagyságrendű tévedéseket okozva.
