Megjegyezte, hogy ezzel az aránnyal Magyarország az uniós tagországok között az élmezőnyben van.

Magyarország a 2014–2020-as uniós fejlesztési időszakban 11,5 ezer milliárd forint forrással rendelkezett hazai társfinanszírozással együtt, ezen belül az uniós keret 27 milliárd eurót tett ki – ismertette. Jelezte, hogy a 2014–2020-as időszakban Magyarország további 2,1 milliárd euró támogatás lehívására jogosult, ez 2023-ban 0,2 milliárd eurót, 2024-ben 1,5 milliárd eurót, 2025-ben pedig 0,2 milliárd eurót jelent.

Összességében Magyarországon mintegy 52 ezer projekt valósult meg a 2014–2020-as időszakban az uniós források felhasználásával

– tette hozzá.

Felidézte, hogy ezzel párhuzamosan folyik a 2021–2027-es uniós fejlesztési időszak indítása is. Tavaly a kohéziós források megszerzéséről, az újjáépítési alap támogatási, illetve hitel részéről indultak tárgyalások. Az Európai Bizottság 2022 decemberében elfogadta a magyar operatív programokat, az újjáépítéssel kapcsolatos nemzeti terv támogatási részének felhasználását a tanács hagyta jóvá.

Magyarország és az Európai Bizottság 2022 decemberében megkötötte azt a partnerségi megállapodást, amely a 2021-2027-es pénzügyi időszakra biztosítja az együttműködést a kormány és a bizottság között, illetve lehetővé teszi a kohéziós pénzek felhasználását, lehívását – sorolta a miniszter.

Az idén december 8-án a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa jóváhagyta azt a nemzeti tervet, ami a helyreállítási alap hitel részének hasznosítását teszi lehetővé. Május elején az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, ami a bizottság jogállamisággal kapcsolatos aggályai miatt vált szükségessé. A bizottság két körben további pontosító kérdésekkel fordult a kormányhoz – idézte fel Navracsics Tibor, hozzátéve: bízik abban, hogy a bizottság nyugtázza a válaszokat, és tovább lehet lépni az uniós források hozzáférése ügyében.

A közérdekű alapítványok uniós forráshoz jutásával kapcsolatban elmondta: február óta tárgyalnak a témában, a bizottság több fordulóban is egyre inkább kiterjesztően értelmezi korábbi kifogásait, és újabb kívánságokat fogalmaz meg. A magyar diákok 2024 szeptemberéig részt vehetnek az Erasmus programban, és a tárcavezető bízik abban, hogy az ezt követő időszakra is megállapodás jöhet létre a magyar diákok részvételéről a mobilitási programokban.

Képviselői kérdésre válaszolva a miniszter elmondta:

az Európai Parlament politikai nyomást gyakorol az Európai Bizottságra, ami nehezíti a tárgyalásokat.

Navracsics Tibor beszámolt arról, hogy Magyarország a 2021–2027-es időszak uniós forrásainak felhasználását is megkezdte, lehívás terén a tagországok között az első helyen áll.

A területfejlesztéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, céljuk a területi egyenlőtlenségek csökkentésével hozzájárulni az uniós átlaghoz való felzárkózáshoz, az élhetőbb környezet biztosításához. Szerinte Magyarország uniós átlaghoz való felzárkózása jó ütemű, de ez országon belül eltérő képet mutat, ezért komplex térségi fejlesztési programokat, terveket dolgoznak ki.

Navracsics Tibor a 2024 január elseje után előttük álló feladatokról szólva elmondta: a kormányzati munka átszervezése keretében a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz kerül az államigazgatási és az önkormányzati szféra.

A kormány célja a jövőben is az, hogy az uniós források felhasználásával tovább csökkentse az országon belüli fejlettségi különbségeket

– erről már az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén beszélt Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter – a fentieken túl – emlékeztetett, hogy az újjáépítési alap hitelrészének folyósítása már megkezdődött előleg formájában, és bíznak abban, hogy a következő időszakban zökkenőmentes lesz az EU-s források biztosítása, mégpedig azért, mert a kohéziós pénzek és az újjáépítési alap is alapvető fontosságú az ország területi egyenlőtlenségeinek csökkentése szempontjából.

Varga Judit (Fidesz) azt kérdezte, hogy a helyreállítási alap tekintetében hogyan áll az ország. A miniszter azt válaszolta, hogy jelenleg öt tagállam van, amely nem jutott még egyetlen euróhoz sem, kilenc tagállam pedig nem kapott még kifizetést, holott 2026. augusztus végéig kellene a helyreállítási alapból finanszírozott projekteknek megvalósulniuk, így nagy az időnyomás.

Riz Gábor (Fidesz) a határokon átívelő területfejlesztési programokról akart többet megtudni. Navracsis Tibor közölte, hogy a határon átnyúló programokért alapvetően a Külgazdasági és Külügyminisztérium a felelős, ő maga pedig arra törekszik, hogy a határ két oldalán lévő térségek fejlesztésének összehangolását segítse, ennek érdekében pedig már felvette a kapcsolatot a horvát és a szlovák fejlesztési miniszterrel.

Illés Boglárka (Fidesz) az alsóbbrendű utak fejlesztéséről érdeklődött. Navracsics Tibor közölte, hogy a négy- és ötszámjegyű utak esetében tudnak majd uniós forrásokat felhasználni. Juhász Hajnalka (KDNP) az új területfejlesztési törvényről kérdezett. A miniszter elmondta, hogy az új törvény nagyobb hangsúlyt helyez a térségi fejlesztésekre, mivel úgy látják, hogy a közigazgatási egység alapú fejlesztés csak részsikereket tud hozni, mivel a városhatárok egyre kevésbé elhatároló tényezők, hiszen egybe épülnek városok. Továbbá az önkormányzatok közötti partnerségi kapcsolatrendszert is szeretnék támogatni, együttműködési formákat létrehozni, hogy a városok pozitív célok érdekében összefogjanak.

Barkóczi Balázs (DK) amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az új törvény értelmében létrejövő területfejlesztési szolgáltatók átveszik az önkormányzatok szerepét a közbeszerzések és fejlesztések terén, és a városoknak nem lesz beleszólásuk ezekbe. A miniszter megnyugtatta, hogy a területfejlesztési szolgálat csak segítő feladatot lát el, nem hatóság, nem vesz át feladatokat az önkormányzatoktól, tanácsadással segít, és nem teszi szükségtelenné a közbeszerzési eljárásokat.

Fekete-Győr András (Momentum) vitatta, hogy sikeres finanszírozási időszakon lenne túl az ország, amire a miniszter kiemelte, hogy

a 2014–2020-as időszak volt példátlanul sikeres, de ez nem zárja ki, hogy a jelenlegi időszakban nagyon nehéz helyzetben van Magyarország.

A momentumos képviselő azon felvetésére, hogy a Fidesz polgármesterjelöltjei azzal fenyegetik a magyar települések lakóit, ha nem rájuk szavaznak, akkor semmilyen állami segítséget nem kapnak, Navracsics Tibor azt válaszolta, hogy ő személy szerint olyan választókerület képviselője, aminek legnagyobb városait ellenzéki polgármesterek irányítják, és sok a független városvezető is, mégis mindenki hozzájut fejlesztési forrásokhoz. Egyetlen más pártállású polgármester sincs az országban, akit megbélyegzett volna, és miniszterként partner lesz minden olyan fejlesztési elképzelésnek, amely az ország érdekit szolgálja, és amelyre pénzügyi fedezetet tudnak teremteni – jelentette Navracsis Tibor.