Horn Gábor, mint mondta, maga is átélt több kormányváltást (1994, 2002, stb.), illetve egyszer rendszerváltást, bár akkor még nem kormánytagként, hiszen ott volt 1990-ben a rendszerváltás időszakában, gyakran ült Orbán Viktor társaságában az Ellenzéki Kerekasztalban, és akkor „még jókat nevettek közösen”.

Szerinte kormányváltáskor

az új kormány első feladata felmérni, hogy „mi a helyzet”.

Ugyanis sok minden elhangozhat egy kampányban, sok minden tudható adott esetben az előző kormányzati tevékenységről, de hogy ténylegesen „mi van”, hogy mi a költségvetés és a gazdaság valós helyzete, mi az egyes területeknek, szakterületeknek a helyzete, azt fel kell mérni, és ez időbe telik – tette hozzá. Emiatt úgy gondolja, célszerű türelmesnek lenni azzal kapcsolatban, hogy mondjuk a Pénzügyminisztérium közölje, hogy mit fog csinálni.

Vagy épp azok a tárcák, amik eddig nem voltak; Magyarországon 16 éve nincs például oktatási, egészségügyi, szociális vagy környezetvédelmi minisztérium – emlékeztetett, jelezve: ezek fölállítása önmagában is időt vesz igénybe, miután az előző ciklusban csak valamilyen államtitkárságként működtek a belügy alá rendelve. És miután ez sikerült, csak azután lehet hozzárendelni a Tisza Párt cselekvési programját a feltárt állapotokhoz – magyarázta Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Ahhoz, hogy ténylegesen megtudjuk, hogy mit fog csinálni ez a kormány, most tartalmilag mondom, legalább még egy hónapot várnunk kell.”

Annak feltárása, hogy „mi van”, nagyjából hasonlatos, mint amikor valaki vesz egy vállalkozást, bár egy kormányzásra készülő pártnak csak a győzelem után van arra lehetősége, hogy ténylegesen „odamenjen és minősítse a dolgokat” – fogalmazott a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy például a költségvetés áttekintése mellett készíteni kell egy leltárt, de személyi ügyek is vannak.

Ráadásul 16 év után, amit most látunk, az nem egyszerűen egy kormányváltás. Mind a közvéleményben, mind a politikában és elemzői körökben vita van erről, de Horn Gábor szerint inkább rendszerváltás történt, amit egy jóval bonyolultabb kérdésnek tart. „Gondoljunk abba bele, hogy 1989-90-ben mi egy évig azzal »szórakoztunk«, hogy hogyan történjen a rendszerváltás. '89 nyarán kezdődött el a folyamat, és '90-ben voltak a választások, tehát majdnem egy év volt annak a végiggondolására, hogy hogyan tovább” – jegyezte meg.

Most viszont nincs erre ennyi idő, miközben a feladat legalább akkora,

ugyanis az Orbán-rendszer, ki mit gondol róla, mégiscsak egy rendszer volt – folytatta a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, felidézve, hogy maga Orbán Viktor így úgy fogalmazott, hogy „ez egy liberális állam, ez egy önálló, előzmény nélküli rendszer”, fülkeforradalomnak nevezve azt a fajta forradalmat, amit annak idején ők végrehajtottak – fogalmazott Horn Gábor.

Ennek megfelelően most a rendszer újjáépítése, vagy egy más rendszer kiépítése legalább annyira időigényes; meg kell nézni, hogy „mi van”, és ebbe az is beletartozik, nemcsak a számlák, hogy hogy áll a magyar költségvetés mondjuk, hanem az is, hogy kik vannak, személyi ügyek, nagyon súlyos kérdések, hogy ki marad, ki megy – mutatott rá Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést megnézhetik és meghallgathatják alább.