Én úgy gondolom, hogy ez egy visszaható hatályú és személyre szabott jogalkotás, és ilyen értelemben az Alaptörvény B cikk első bekezdésébe is ütközik, hiszen az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarország demokratikus jogállam – mondta Hack Péter jogtudós az InfoRádióban. Úgy véli: „önmagában is szerencsétlen az, hogy ha az alkotmányozó többség a saját pillanatnyi érdekeinek megfelelően döntheti el, hogy egyáltalán ki lehet a politikai ellenfele a választásokon. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában nem alkalmaznak miniszterelnökök vonatkozásában ilyen szabályt” – fogalmazott.

Hlmut Kohl és Angela Merkel is több mint tizenöt évig voltak kancellárok, Margaret Thatcher 11 évig volt miniszterelnök Nagy-Britanniában, a jelenlegi NATO-főtitkár, Mark Rutte 14 évig volt holland miniszterelnök, tehát nem véletlen, hogy arrafelé az ilyen korlátozást nem alkalmazzák, különösen úgy nem, hogy a kétharmad bármikor bővítheti ezt a kört – fogalmazott, hozzátéve: így a választásokhoz közeledve lehet olyan ötlete a kétharmados többségnek, hogy az éppen akkor aktuális potenciális veszélyt jelentő kihívót is kizárják a választás lehetőségéből, és kimondják, hogy például nem lehet miniszterelnök az, aki állami vállalat igazgatója volt, vagy nem lehet miniszterelnök az, aki 25 évig nem tartózkodott folyamatosan Magyarországon, tehát bármikor önkényesen lehet olyan szempontokat betenni, ami kizárna politikai ellenfeleket a küzdelemből – mondta Hack Péter.

A demokratikus elv azért is sérül, mert nem pusztán arról van szó, hogy Orbán Viktor joga korlátozódik abban, hogy ő nem lesz miniszterelnökké választható, hanem a választók joga is korlátozódik, ha ők esetleg szeretnék, ha mégiscsak Orbán Viktor lenne újra Magyarország miniszterelnöke – vélekedett a jogtudós, hozzátéve: „nem tudom, hogy van-e ilyen választó, aki ezt szeretné, de ha valamikor lenne, akkor a többségnek ez a joga, hogy azt válassza meg miniszterelnöknek, akit szeretne, az korlátot szenved”.

Az is egy szempont, hogy ha egy jövőbeni miniszterelnök közeledik a második ciklusa végéhez, akkor ő tulajdonképpen számonkérhetetlenné válik,

hiszen a miniszterelnök számonkérése a választáson történik. Ha úgy fut neki a választásnak egy aktív miniszterelnök, hogy őt nem érdekli a választás eredménye, hiszen így sem, úgy sem lehet őt újraválasztani, akkor ez a teljesítményére biztos, hogy inkább negatív hatással van, ezért sem szoktak ilyen szabályt alkalmazni – mondta Hack Péter.

A jogtudós szerint ahol van ilyen korlátozás, az a nép által választott köztársasági elnökök esete, akiket parlamenti úton nem lehet leváltani, illetőleg a független szereplőknél, alkotmánybíróknál vagy legfelsőbb bírósági elnököknél, éppen azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a többség akaratának, és az újraválasztásuk reményében ne hozzanak politikailag elfogult döntéseket – magyarázta.

A visszaható hatály tilalmáról pedig nem csak azért van szó, mert a jogászok nem szeretik ezt, hanem

a visszaható hatály tilalma a jogbiztonság és ezen keresztül a jogállamiság fontos pillére.

Ha lehet jogszabályokat ebben a körben visszahatóan változtatni, akkor a jogállamiság lényegesen csorbul – mondta Hack Péter.

A kérdésre, hogy átmehet-e az Alkotmánybíróság szűrőjén ez az indítvány, azt mondta:

az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésével tulajdonképpen lezárta annak a lehetőségét, hogy az alaptörvény szövegét érdemben vizsgálja.

Hack Péter szerint az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a testület az alaptörvény vonatkozásában, akár egy új alaptörvény vagy alkotmány tekintetében, akár alkotmánymódosítások tekintetében, csak az elfogadás módját vizsgálja, tehát azt nem, hogy mi a tartalma a rendelkezésnek.

MInt fogalmazott, vannak alkotmányjogászok, akik azt mondják, hogy ez nem volt jó döntés, hiszen így előállhat olyan helyzet, hogy az alaptörvény egyes rendelkezései ellentmondanak egymásnak. Például ha ezt a módosítást ebben a formában elfogadják, akkor létrejöhet egy ilyen helyzet, hogy a B cikkely kimondja, hogy Magyarország jogállam, és közben ezek a rendelkezések aláássák a jogállamiságot. Mások viszont azzal érveltek, hogy ha az Alkotmánybíróság tartalmilag is felülvizsgálhatja a törvényhozásvalkotmányra vonatkozó döntéseit, akkor tulajdonképpen ő maga válik alkotmányozóvá, tehát nem a választók által megválasztott népképviselők hozzák az alkotmány szövegét, hanem végső soron a nép által nem megválasztott alkotmánybírók fogalmaznák meg, hogy egyáltalán mi lehet alkotmányos és mi nem. „Tehát én azt gondolom, hogy ez a módosítás az alkotmánybírósági szűrőn azért nem fog megakadni, mert az alkotmánybíróság eddig elzárkózott a tartalmi vizsgálattól, és valószínűleg nem lenne szerencsés, hogyha most hirtelen változtatna ezen a megközelítésen” – mondta Hack Péter jogtudós az InfoRádióban.

A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.