„A választások óta eltelt időben érdemi kormányzást nem nagyon láttunk. Fut az abszolút filmszínház, miközben másokat próbálnak erőből lenyomni” – fogalmazott Orbán Balázs a közöségi oldalán.

Szerinte pontosan ezt tükrözi a most beterjesztett Alaptörvény-módosítás is. Meglátása szerint az alábbiakra tesznek kísérletet:

„1. Elvennék a magyar emberektől a demokratikus döntés jogát: azt, hogy szabadon dönthessék el, kit akarnak miniszterelnöknek.

Ez a parlamentarizmus és a demokrácia adminisztratív eszközökkel történő korlátozása.

Külön megmosolyogtató, hogy 141-en vannak, most nyertek egy hatalmasat, mégis úgy félnek Orbán Viktortól, mint ördög a tömjénfüsttől.

2. Kivennék az Alaptörvényből, hogy az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelme az állam minden szervének kötelessége.

Miért, talán nem az?

Ha nem ez a feladatuk, akkor mégis mi?

Ez a módosítás semmilyen más célt nem szolgál, mint hogy az állami szerveket is fel lehessen használni a magyar szuverenitás, az alkotmányos identitás és a keresztény kulturális alapok felszámolására.

Tulajdonképpen egy új progresszív, liberális, brüsszeli birodalomépítési projekt előtt simítaná le az utat a szöveg.

Közeleg a migrációs paktum hatályba lépésének napja, ezért megalapozottan feltehető, hogy a migrációval szembeni állami önvédelmi szint csökkentésének készítik elő a terepet.

3. Államosítanának, mint a rendszerváltozás előtt

Felszámolnák az egyetemi rendszert. Az elmúlt években Magyarország GDP-arányosan az uniós országok között az egyik legtöbbet költötte felsőoktatásra, és számos egyetemen nemzetközi szintű fejlesztés indult el.

Nagy kérdés, hogy az államosítási hullám végül több forrást vagy kevesebbet jelent majd. Gyanítom, hogy utóbbi” – írta a Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója.

Orbán Balázs hozzáteszi, hogy „a módosítás ráadásul egy jogállamban megdöbbentő módon olyan alapítványok államosítására is kísérletet tesz, amelyeket nem az állam alapított, hanem több évtizede magánalapítványi formában jöttek létre.

Ezeknek saját vagyonuk van: olyan vagyon, amely soha nem volt az államé, és nem is az államtól kapták. Ezek államosítása még egy puha diktatúrában is az elfogadhatatlan kategóriába tartozik.

Ilyen rövid idővel a választásokat követően már világosan látszik, hogy a következő időszak tétje nem egy jogtechnikai vita. A tét az, hogy Magyarország megmarad-e magyar, demokratikus és szuverén államnak, vagy elborítja az önkénnyel elfedni próbált önfeladás politikája” – zárta gondolatait a politikus.