December 7-e, a Polgári Repülés Világnapja minden évben jeles dátum a repülés szerelmesei számára, azonban idén nem csupán a világnapot ünnepeljük, hanem a magyar polgári légi közlekedés századik évfordulóját is - írja közleményében a Budapest Airport. Hogy maga a repülőtér milyen szerepet tölt be a magyar gazdaságban és turizmusban, azt a Budapest Airport és a KPMG Tanácsadó Kft. hatásvizsgálata részletesen elemzi. A kutatás egyik leghangsúlyosabb megállapítása, hogy

a Budapest Airport hozzájárulása a magyarországi bruttó hozzáadott értékhez tavaly 1780 milliárd forintra becsülhető, amely a GDP 2,7 százaléka.

A repülőteret üzemeltető vállalat és a KPMG Tanácsadó Kft. 2023-ban összefoglaló tanulmányt készített, amely részletesen bemutatja és számszerűsíti a légikikötő működésének hatásait Magyarországon. A kutatás egyszerre vizsgálja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gazdasági, szociális és környezeti hatásait, továbbá kiegészül egy komplex elemzéssel, amely a Budapest Airport által tervezett jövőbeni fejlesztések hatásait értékeli. A tanulmány emellett a vállalat hozzájárulását is vizsgálja a kormány stratégiai céljainak megvalósításához, valamint elemzi a Budapest Airport pozícióját a nemzetközi versenytársakhoz képest.

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a Budapest Airport nemzetgazdasági jelentősége messze túlmutat saját gazdasági teljesítményén:

2022-ben a repülőtér teljes makrogazdasági hatása 1780 milliárd forintra tehető, ami abban az évben a nemzetgazdaság GDP-jének 2,7 százaléka volt.

A vállalat maga 110 milliárd forintot meghaladó mértékben növelte a hazai gazdaság teljesítményét, míg beszállítói és a hozzá kapcsolódó 88 vizsgált vállalat révén négyszer akkora mértékben, mintegy 457 milliárd forinttal járult hozzá a magyar GDP-hez. Ami az indukált hatásokat illeti, egy Budapestre érkező külföldi légi utas 208 ezer forintot költött, míg a repülőtérre érkező külföldi látogatók összes kiadásai a tavalyi évben mintegy 714 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdasághoz, ami abban az évben a GDP 1,1 százaléka volt. A fajlagos hatások kapcsán megállapítható, hogy minden 100 ezer reptéren megforduló utas nagyjából 13 milliárd forintnyi hozzáadott értékkel, 1081 munkahellyel és 5 milliárd forintnyi adóbevétellel járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

A Budapest Airport tevékenységei által generált közvetlen, indirekt és indukált gazdasági eredmény közel 600 milliárd forintnyi költségvetési hozzájárulást eredményezett 2022-ben, főként bérhez köthető adók és járulékok, illetve áfa formájában. Emellett iparűzési és helyi adók révén a vállalat évente mintegy 4,5 milliárd forinttal járul hozzá a szomszédos önkormányzatok bevételeihez és a közösségi beruházásokhoz.

A foglalkoztatottságot tekintve a Budapest Airport összesen közel 1500 főnek ad munkát, a munkavállalók mintegy 70 százaléka környező településeken él.

Azonban, ha a teljes értékláncot és a vállalathoz szorosan kapcsolódó 88 vizsgált vállalatot nézzük, akkor a repülőtér 2022-ben nagyjából 132 000 főnek biztosított munkalehetőséget. A Budapest Airport munkavállalói a vállalatot tízből 8,4 pontra értékelték a legutóbbi elégedettségi felmérésen, a Randstad 2021-ben végzett felmérése szerint pedig a Budapest Airport volt a legvonzóbb munkáltató a magyar szolgáltató szektorban. 2022-ben a BUD másodszor nyerte el az Investors in People nemzetközi szervezet díját, amelyet kizárólag olyan vállalatok kapnak, amelyek elkötelezettek a munkatársaik szakmai fejlődésének támogatása iránt.

Túl a gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási célokon számos egyéb területen járul hozzá a Budapest Airport tevékenysége a kormányzati célok eléréséhez. Ezek közül kiemelendőek a kormány 2030-as turisztikai stratégiája, a Digitális Jólét Program, a 2021-2030-as innovációs stratégia, a Nemzeti Közlekedési Stratégia és a Nemzeti Klíma és Energiastratéga által megfogalmazott célok.

Az elmúlt 5 év különös jelentőségű volt a budapesti légikikötő történetében, hiszen a vállalat több mint százmilliárd forint értékű fejlesztés sorozatot valósított meg, melynek köszönhetően

2023-ban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lett a legjobb európai repülőtér a 15–25 milliós utasforgalmat bonyolító légikikötők között a Repülőterek Nemzetközi Tanácsának értékelése alapján.

A fejlesztések fókuszában az utasélmény, a magas minőség és a fenntarthatóság állt, melynek eredményeképpen 2023-ban a budapesti repülőtér négycsillagos minősítést kapott, egy kategóriába kerülve ezzel a londoni Heathrow, az amszterdami Schipol légikikötővel, vagy épp a barcelonai és bécsi repülőterekkel.

A minőségi fejlődés mellett azonban nagyon hangsúlyosak ezen fejlesztések gazdasági hatásai is. Jelenleg az 1-es utasmóló és a B utasmóló mintegy 600 milliárd forinttal járul hozzá a repülőtér teljes gazdasági hatásához, míg 2040-re az 1-es móló körülbelül 962 milliárd forinttal, a B utasmóló pedig 729 milliárd forinttal járulhat majd hozzá a magyar GDP-hez.

Az elemzés külön kitér a Budapest Airport által tervezett kapacitásbővítő beruházásokra is, elsősorban az 1. Terminál újranyitására, továbbá a 3. Terminál megépítésére. Amennyiben ezek a tervezett fejlesztések megvalósulnak, a repülőtér 2030-ra mintegy 30 millió utas kiszolgálására válhat képessé, és a vállalat teljes hozzáadott értéke 2040-re 5781 milliárd forintra emelkedhet, hiszen ez a két beruházás önmagában 2321 milliárd forinttal járulhat hozzá az ország GDP-jéhez.

A tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a foglalkoztatottság is pozitív irányban változik, a turisztikai ágazatok foglalkoztatása 150 ezer fővel lehet magasabb a jelenleginél.

Ami a légiáruszállítást illeti, a Budapest Airport jelenleg a térség legdinamikusabban fejlesztő és fejlődő cargo repülőtere, 2022-ben a legnagyobb légiáru mennyiséget kezelte a közép-kelet-európai régióban. 2021-ben megkapta a világ legjobb cargo repülőtere címet, olyan jelentős légikikötőket megelőzve, mint Szingapúr, Brüsszel és Liége. A BUD Cargo City fontosságát jól mutatja, hogy a Magyarországon megforduló légiáru 99%-át a repülőtér területén kezelik. A 2023 végére megépülő új raktáraknak és kiszolgáló létesítményeknek köszönhetően a repülőtér összes cargo kapacitása mintegy 20 százalékkal évi 300 000 tonnára nő a 2022-es 250 000 tonnáról. 2040-ben a repülőtér légiáru központja 40 milliárd forinttal járul majd hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez.

A Budapest Airport különös figyelmet fordít a kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energia használatára, a zajvédelemre, a levegőminőség javítására, a biodiverzitás megőrzésére, a víz- és talajminőség védelmére, és a környezettudatos hulladékgazdálkodásra.

2011 és 2022 között a BUD egy utasra jutó szén-dioxid kibocsátása 76%-kal csökkent.

2023 január 1-től a vállalat a felhasználásra kerülő villamos energiát kizárólag megújuló energiaforrásokból szerzi be, és a partnerei számára is megújuló forrásokból biztosítja az energiát. A Budapest Airport célja 2035-re a nettó zéró karbonkibocsátású működés elérése, ezzel a 2050-es párizsi klímacélhoz képest a vállalat 15 évvel hamarabb érheti el a nettó zéró karbonkibocsátást.