Infostart.hu
eur:
362.62
usd:
322.53
bux:
144782.47
2026. október 16. péntek Gál
Gold coin Stack On the table save money Taking care of money
Nyitókép: ArtRachen01/Getty Images

Kiderült, mennyiből gazdálkodtak a magyar háztartások a múlt hónapban

A háztartások havi átlagos jövedelme 503 ezer forint volt szeptemberben, az egy főre jutó átlagos havi jövedelem pedig nettó 204 ezer forintot tett ki – ez derült ki a Nézőpont Intézet most először közzétett Fogyasztói Barométeréből. A részletekről Vukovich Gabriellát, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgatóját kérdeztük.

A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer alapjául szolgáló kutatás szerint

a háztartások havi átlagos jövedelme nettó 503 ezer forint volt 2023 szeptemberében, ami egy főre vetítve 204 ezer forintot jelent.

Kiindulva abból, hogy a háztartások fogyasztását nemcsak a jövedelmük finanszírozza, hanem egyéb forrásokat is bevonnak a fogyasztásba, lásd pénzintézeti hitel-, vagy baráti/rokoni kölcsön felvétele, valamit korábbi megtakarítások (részleges, netán teljes) felhasználása, a háztartások teljes forrásfelhasználása (átlagosan elkölthető pénzmennyiség) együttesen 694 ezer forintot tett ki múlt hónapban – ismertette Vukovich Gabriella.

A felmérés alapján

szeptemberben a háztartások 31 százaléka volt kénytelen hozzányúlni a megtakarításaihoz; ezek fele 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet vett ki a tartalékaiból.

Ennek egy része fogyasztásra szánt összeg volt, egy részét viszont más befektetési formába csatornázták át a háztartások – jegyezte meg a a Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgatója. Jelesül látható volt, hogy az állampapír-vásárlás hihetetlenül megnövekedett, ami részben más megtakarításoknak a felhasználásából keletkezhetett. Az is kiderült, tízből négy háztartás tudott a havi jövedelméből új megtakarításokat képezni; kétharmaduk 100 ezer forintnál kevesebbet tett félre szeptember hónapban.

A 2010-es évtized úgymond nagyon kedvező időszakát követően először a pandémia, majd az orosz–ukrán háború, most pedig a közel-keleti konfliktus rendkívül bizonytalan helyzetet teremtett, amiben a háztartásoknak egy egészen más típusú gazdasági- és inflációs környezethez kell alkalmazkodniuk – értett egyet a gazdaágkutató szakember. Ugyanakkor, bár a hivatalos szeptemberi kereseti adatok még nem ismertek, a korábbi hónapok dinamikájából arra következtethető, hogy a 12,2 százalékos infláció mellett reálbér-növekedésre került sor, ami hatással lehetett a háztartásokra – tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban a háztartások 21 százaléka számít arra, hogy növekedni, 17 százalék pedig arra, hogy csökkenni fog a jövedelme. Viszont azt is látni kell, hogy 58 százalék, tehát

a háztartások nagy többsége azzal számol, hogy nem változik a jövedelme októberben szeptemberhez képest

– ismertette Vukovich Gabriella, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Háromszoros nyugdíjalapot kínál a katásoknak a Tisza-kormány: az új vagy a régi katával járok jobban?

Háromszoros nyugdíjalapot kínál a katásoknak a Tisza-kormány: az új vagy a régi katával járok jobban?

A kormány kata-tervezete 2027-től ugrásszerűen javítaná a főállású kisadózók nyugdíjszerzési feltételeit. A jelenlegi katások az 50 ezer forinttal emelkedő adóteher vállalásával akár háromszor akkora ellátási alapot szerezhetnének az új rendszerben, mint amit a mostani katás szabályozás kínál; 2028-tól pedig a szolgálati idő kedvezőtlen arányosítása is megszűnhetne számukra. Megnéztük, milyen helyzetben vannak idén a katások, mi alapján érdemes választaniuk a régi és az új kata között, és mire kell figyelniük azoknak, akik szeretnék a lehető legmagasabbra tornászni a leendő állami nyugdíjukat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×