Infostart.hu
eur:
377.59
usd:
318.92
bux:
124389.48
2026. február 17. kedd Donát
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke a Népszámlálás 2022 címmel tartott első, eredményközlő sajtótájékoztatón a KSH épületében 2023. február 16-án. A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Vukovich Gabriella: ma már nem kérdés az egy számjegyű infláció az év végére

Az infláció alakulásáról is beszélt a KSH egykori elnöke, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatója.

A Magyar Nemzetnek adott interjújában az infláció kapcsán is kérdezték Vukovich Gabriellát. A gazdaságkutató szakember szerint ma már nem kérdés, hogy év végére egy számjegyűre mérséklődik, hiszen egyrészt hatnak a gazdaságpolitikai lépések, másrészt csökken a bázishatás mértéke. Szerinte mindez jó jel, mert így a jövőre meghirdetett, gazdasági növekedést serkentő programnak is megvannak a feltételei. Hozzátette: a külső tényezők változatlanul fontosak, a fegyveres konfliktusok kihatnak az energiapiacra, a drága energia pedig emeli az inflációt.

Arra a kérdésre, hogy mely kormányintézkedések járulnak hozzá az infláció csökkenéséhez, azt felelte, az energiaárak emelkedése ellen ársapkával és az extra profit megadóztatásával tudott a kormány védekezni.

Az ellenőrzések szigorítása, a spekuláció letörése, az árverseny ösztönzése, illetve az árfigyelő rendszer is hozzájárult a lassuláshoz.

A kormány és a Magyar Nemzeti Bank vitája kapcsán mindkét félnek igazat adott, szerinte konstruktív a diskurzus, mert az a cél, azaz infláció letörése felé vezet. A kormánynak nagyobb szabadság áll rendelkezésére a gazdasági folyamatok befolyásolására, míg az MNB-nek megvannak a törvényben rögzített feladatai, ám mindkét szereplő fontos, és az adatok szerint jól kiegészítik egymást.

Az interjúban szó volt még többek között arról is, hogy miért végez ezentúl gazdaságkutatást is a Nézőpont Intézet, mi az oka annak, hogy a KSH után ott folytatja, illetve milyen hatással lesz a magyar gazdaságra, ha hozzájut az EU-s forrásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a NATO Sarkvidéki Őrszeme Trumpnak is szól, nem csak Kínának és az oroszoknak

Kaiser Ferenc: a NATO Sarkvidéki Őrszeme Trumpnak is szól, nem csak Kínának és az oroszoknak

A NATO Sarkvidéki Őrszem néven programot indít a térség biztonságának szavatolására. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense szerint ez egyaránt szól a térségben egyre aktívabb Oroszországnak és Kínának, valamint az Egyesült Államoknak. Hangsúlyozta: a szövetség meg akarja mutatni az amerikai elnöknek, hogy nem kell megszereznie az USA-nak Grönlandot, hogy biztonságban legyen, de el is akarja rettenteni egy katonai beavatkozástól.

Hidasi Judit: a kétharmados többséggel jelentős haderőfejlesztésbe kezdhet a japán kormány

Japánban a gazdaság zsugorodásának megállításán kívül kritikus demográfiai folyamatokat is meg kell változtatnia az új miniszterelnöknek, Takaicsi Szanaénak. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája elmondta, az is kérdés, mit üzen, hogy Donald Trump amerikai elnök előbb találkozik a japán vezetővel, mint hogy Kínába utazna.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Súlyos csapást szenvedett Moszkva szupertitkos bázisa, mélységi csapásokat helyeztek kilátásba – Ukrajnai háborús híreink kedden

Súlyos csapást szenvedett Moszkva szupertitkos bázisa, mélységi csapásokat helyeztek kilátásba – Ukrajnai háborús híreink kedden

Friss műholdfelvételek jelentek meg az oroszországi Kapusztyin Jar rakétakísérleti telepről, azután, hogy január végén az ukrán vezérkar sikeres csapásokról számolt be a térségben. A jelentés szerint különböző rajtaütések eltérő mértékű károkat okoztak a létesítményekben, egy hangár pedig súlyosan megrongálódott. Észtország külügyminisztere szerint a NATO mélységi csapásokat mérne Oroszországra, ha az megpróbálná megtámadni a balti államokat. Margus Tsahkna a müncheni biztonságpolitikai konferencián elutasította azokat a forgatókönyveket, amelyek szerint Moszkva gyors területfoglalásra lenne képes a régióban - számolt be a The Telegraph. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×