Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke a Népszámlálás 2022 címmel tartott első, eredményközlő sajtótájékoztatón a KSH épületében 2023. február 16-án. A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Vukovich Gabriella: ma már nem kérdés az egy számjegyű infláció az év végére

Az infláció alakulásáról is beszélt a KSH egykori elnöke, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatója.

A Magyar Nemzetnek adott interjújában az infláció kapcsán is kérdezték Vukovich Gabriellát. A gazdaságkutató szakember szerint ma már nem kérdés, hogy év végére egy számjegyűre mérséklődik, hiszen egyrészt hatnak a gazdaságpolitikai lépések, másrészt csökken a bázishatás mértéke. Szerinte mindez jó jel, mert így a jövőre meghirdetett, gazdasági növekedést serkentő programnak is megvannak a feltételei. Hozzátette: a külső tényezők változatlanul fontosak, a fegyveres konfliktusok kihatnak az energiapiacra, a drága energia pedig emeli az inflációt.

Arra a kérdésre, hogy mely kormányintézkedések járulnak hozzá az infláció csökkenéséhez, azt felelte, az energiaárak emelkedése ellen ársapkával és az extra profit megadóztatásával tudott a kormány védekezni.

Az ellenőrzések szigorítása, a spekuláció letörése, az árverseny ösztönzése, illetve az árfigyelő rendszer is hozzájárult a lassuláshoz.

A kormány és a Magyar Nemzeti Bank vitája kapcsán mindkét félnek igazat adott, szerinte konstruktív a diskurzus, mert az a cél, azaz infláció letörése felé vezet. A kormánynak nagyobb szabadság áll rendelkezésére a gazdasági folyamatok befolyásolására, míg az MNB-nek megvannak a törvényben rögzített feladatai, ám mindkét szereplő fontos, és az adatok szerint jól kiegészítik egymást.

Az interjúban szó volt még többek között arról is, hogy miért végez ezentúl gazdaságkutatást is a Nézőpont Intézet, mi az oka annak, hogy a KSH után ott folytatja, illetve milyen hatással lesz a magyar gazdaságra, ha hozzájut az EU-s forrásokhoz.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×