Magyarország a pénzügyi tudás kategóriában a negyedik helyen végzett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi kutatásában. A Pénziránytű Alapítvány közreműködésével negyedszer vett részt Magyarország a felnőtt, 18–79 éves lakosság pénzügyi tudatosságának nemzetközi összehasonlító felmérésén. A pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató három részeleme

• a pénzügyi ismeretek szintje,
• a pénzügyi magatartás,
• valamint a pénzügyi attitűd.

Az OECD által koordinált felmérés szerint a pénzügyi műveltség valamennyi vizsgált országban további fejlesztésre szorul.

A Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: a felmérés adatait figyelembe véve jó hír, hogy

már Magyarországon is érzékelhető a pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében végzett munka eredménye.

Ezt jól mutatja a pénzügyi ismeretek részterületen elért kimagasló eredmény. Bernáth Julianna hozzátette: örvendetes, hogy az elmúlt nyolc évben folyamatosan egyre jobb mutatókat produkáltak a magyar emberek a pénzügyi tudás kategóriában. Ebben a rangsorban csak Hongkong, Németország és Észtország előzte meg hazánkat.

A pénzügyi tudás terén olyan alapvető fogalmakra, ismeretekre kérdezett rá a kérdőív, mint például, hogy tudja-e a válaszadó, mi az infláció, az egyszerű kamat, a kamatos kamat, illetve mennyire van tisztában a kockázat fogalmával az adott illető. „Ezek olyan alapvető tudáselemek, ismeretek, amelyek egyértelműen befolyásolják azt, hogy megfelelő információk birtokában, illetve tudatosan hozzuk-e meg a pénzügyi döntéseinket” – fejtegette Bernáth Julianna.

Magyarország ebben a kategóriában elért eredményének hátterében az a hosszú távú pénzügyi ismeretterjesztő tevékenység is áll, amelyet az állami intézmények és velük együttműködve a Pénziránytű Alapítvány is végez.

A pénzügyi kultúrában ugyancsak meghatározó elem az attitűd, vagyis az, hogy milyen a hozzáállásunk a pénzügyekhez. Ebben a kategóriában a 39 vizsgált ország közül a 17. helyen állunk, ezzel pedig Magyarország némileg megelőzi a nemzetközi átlagot.

Ugyanakkor a pénzügyi magatartás tekintetében már a mezőny utolsó negyedében végeztünk.

Ebből az látszik, hogy bár az ismereteink erősödnek, a gyakorlati alkalmazás terén még van hová fejlődni. A pénzügyi műveltséget mérő komplex mutató esetében a maximálisan elérhető 100 pontból 58-at ért el Magyarország, amely így a 39 ország rangsorában a 23. helyen áll.

Egyre több magyar család készít költségvetést

A pénzügyi magatartást vizsgálva arra voltak kíváncsiak a felmérésben, hogy az emberek időben befizetik-e a számlákat, van-e rendszeresen megtakarításuk és figyelnek-e erre, készítenek-e költségvetést, rendelkeznek-e hosszú távú pénzügyi célokkal. Bernáth Julianna kiemelte, hogy a családi költségvetést illetően látható előremozdulás a legutóbbi, 2018-ban készült felmérés óta. A magyar lakosság egyre inkább figyel erre, „a többi kérdés tekintetében viszont még nem igazán vagyunk tudatosak, hiába vannak meg az ismereteink ezeken a területeken is”.

A magyar eredményekből az rajzolódik ki, hogy az életkor előrehaladtával egyre felelősebb az attitűd, továbbá

a nők hajlamosabbak takarékoskodni, mint a férfiak, illetve meghatározó a magasabb iskolai végzettség is a takarékoskodásban.

A kutatás Magyarország esetében visszaigazolta, hogy a hosszú távú és jól felépített pénzügyi oktatási és ismeretterjesztési tananyagok, programok kimutatható, mérhető pozitív eredménnyel járnak. Azonban a biztató trendek mellett a pénzügyi kultúra fejlesztése terén sok teendő van még. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazása, valamint a pénzügyi döntéseket befolyásoló egyéb tényezők (motivációk, tervszerűség, körültekintés) a leginkább fejlesztendő területek.

A felmérésben többek között olyan országok vettek részt, mint Albánia, Franciaország, Németország, Finnország, Görögország, Málta, Hongkong, Indonézia, Brazília, Mexikó, Panama vagy Paraguay.