Infostart.hu
eur:
378.89
usd:
319.03
bux:
129443.91
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Nyitókép: Unsplash.com

Hiába a jó lehetőség, sok vállalkozás mégsem él vele

Az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztalt árfolyam-ingadozás is aktuálissá teszi a kérdést, mikor érdemes egy cégnek a devizás könyvelést és devizás adózást választania? Héhn Miklóst, az RSM vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a részletekről.

Az elmúlt időszakban tapasztalható árfolyamváltozás, -ingadozás számos vállalkozás életében okozott kihívásokat, ami megfelelő indok lehet arra, hogy esetleg a könyvvezetés devizanemén változtassanak, aminek lehetősége egyébként régóta adott.

Héhn Miklós szerint szép számban akadnak olyan vállalkozások, amelyek annak ellenére sem éltek eddig a lehetőséggel, hogy már korábban is megérte volna a váltás, elsősorban olyan export-import cégeknél, amelyeknél nagy mennyiségben köttetnek üzletek euróban, dollárban vagy más devizában. Főként külföldi leányvállalatok esetében ráadásul egyszerűsítheti is a számviteli munkát, ha azonos devizanemben vezetik a magyar könyveket, mint az anyacég – hívta fel a figyelmet a szakértő, példaként említve, hogy könnyebb leadni a a beszámolókhoz a konszolidációkat, riportokat, illetve a megfelelő kiegészítő adatokat.

Az RSM vezérigazgató-helyettese szerint

jelenleg az euró vagy dollár devizanem-választás a legegyszerűbb,

hiszen a számviteli törvény lehetővé teszi, ha egy vállalkozás még az év végig módosítja a létesítő okiratát – hogy dollárban, vagy euróban kívánja vezetni a könyveit –, már a következő év január 1-jétől megteheti. Egyéb szabály ehhez nem párosul, fontos viszont, hogy ettől három évig nem térhet majd el.

Más devizák esetében a vállalkozásnak viszont bizonyítania kell, hogy mind a bevételei, a költségei és a ráfordításai, mind mérlegoldalon a pénzügyi eszközei, a kötelezettségei legalább 25 százalékban az adott pénznemben merülnek fel, ezzel bizonyítva, hogy a funkcionális pénznem – tehát a legtöbb gazdasági ügyletében érintett devizanem – megéri a vállalkozás könyveinek vezetésére – tette hozzá Héhn Miklós.

Az Opten felmérése szerint jelenleg

a vállalatok körülbelül 0,5 százaléka, 1700 cég vezeti idegen devizanemben a könyveit.

80 százalékuk euróban, 17 százalékuk dollárban, de a top 10-ben szerepel még a cseh korona, az angol font, a svájci frank, valamint a dél-koreai von és a kanadai dollár is, tehát jellemzően olyan devizák, amelyek kapcsán valamilyen anyavállalat a leányvállalatát a saját könyvei pénznemére „kényszeríti” – ismertette az RSM számviteli üzletág vezetője.

A szakember végül megismételte, devizaáttérésre kizárólag a következő év január 1-jétől van lehetőség, aminek az év végi mérleg lesz az alapja. Gyakorlatilag az adott üzleti év forintban vezetett beszámolóját kell átváltani az év végi MNB-árfolyamon. Ez lesz az úgynevezett áttérési mérleg, amit egy független könnyvizsgálónak kell könyvvizsgálnia, hiszen ez lesz a következő év nyitómérlege az adott devizában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Ursula von der Leyen elárulta: ilyen változás jön az energiaárakban, ami mindenkit érint

Ursula von der Leyen elárulta: ilyen változás jön az energiaárakban, ami mindenkit érint

Az európai ipar, különösen a vegyipar egyre nagyobb nyomás alá kerül a magas energiaárak, a kínai túlkapacitás és a gyenge kereslet mellett az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) drága karbonára miatt is, miközben az ágazat bezárásokról és tömeges munkahelyvesztésről számol be. Egy kiszivárgott bizottsági reformterv ugyan több ingyenes kvótát adna klímasemleges beruházásokért cserébe, de az iparági lobbi még nagyobb engedményeket és a határidők kitolását követeli, ami a klímapolitika hitelességét is érinti. Ursula von der Leyen antwerpeni beszédében a versenyképesség és dekarbonizáció összehangolását ígérte gyorsabb engedélyezéssel, keresletélénkítéssel és olcsóbb energiával. Eközben az Európai Bizottság elnöke az ETS eredményeit védve nagyobb tagállami visszaforgatást sürgetett az ipari átállás finanszírozására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×