Infostart.hu
eur:
356.07
usd:
308.45
bux:
131399.2
2026. június 10. szerda Gréta, Margit
Nyitókép: Unsplash.com

Hiába a jó lehetőség, sok vállalkozás mégsem él vele

Az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztalt árfolyam-ingadozás is aktuálissá teszi a kérdést, mikor érdemes egy cégnek a devizás könyvelést és devizás adózást választania? Héhn Miklóst, az RSM vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a részletekről.

Az elmúlt időszakban tapasztalható árfolyamváltozás, -ingadozás számos vállalkozás életében okozott kihívásokat, ami megfelelő indok lehet arra, hogy esetleg a könyvvezetés devizanemén változtassanak, aminek lehetősége egyébként régóta adott.

Héhn Miklós szerint szép számban akadnak olyan vállalkozások, amelyek annak ellenére sem éltek eddig a lehetőséggel, hogy már korábban is megérte volna a váltás, elsősorban olyan export-import cégeknél, amelyeknél nagy mennyiségben köttetnek üzletek euróban, dollárban vagy más devizában. Főként külföldi leányvállalatok esetében ráadásul egyszerűsítheti is a számviteli munkát, ha azonos devizanemben vezetik a magyar könyveket, mint az anyacég – hívta fel a figyelmet a szakértő, példaként említve, hogy könnyebb leadni a a beszámolókhoz a konszolidációkat, riportokat, illetve a megfelelő kiegészítő adatokat.

Az RSM vezérigazgató-helyettese szerint

jelenleg az euró vagy dollár devizanem-választás a legegyszerűbb,

hiszen a számviteli törvény lehetővé teszi, ha egy vállalkozás még az év végig módosítja a létesítő okiratát – hogy dollárban, vagy euróban kívánja vezetni a könyveit –, már a következő év január 1-jétől megteheti. Egyéb szabály ehhez nem párosul, fontos viszont, hogy ettől három évig nem térhet majd el.

Más devizák esetében a vállalkozásnak viszont bizonyítania kell, hogy mind a bevételei, a költségei és a ráfordításai, mind mérlegoldalon a pénzügyi eszközei, a kötelezettségei legalább 25 százalékban az adott pénznemben merülnek fel, ezzel bizonyítva, hogy a funkcionális pénznem – tehát a legtöbb gazdasági ügyletében érintett devizanem – megéri a vállalkozás könyveinek vezetésére – tette hozzá Héhn Miklós.

Az Opten felmérése szerint jelenleg

a vállalatok körülbelül 0,5 százaléka, 1700 cég vezeti idegen devizanemben a könyveit.

80 százalékuk euróban, 17 százalékuk dollárban, de a top 10-ben szerepel még a cseh korona, az angol font, a svájci frank, valamint a dél-koreai von és a kanadai dollár is, tehát jellemzően olyan devizák, amelyek kapcsán valamilyen anyavállalat a leányvállalatát a saját könyvei pénznemére „kényszeríti” – ismertette az RSM számviteli üzletág vezetője.

A szakember végül megismételte, devizaáttérésre kizárólag a következő év január 1-jétől van lehetőség, aminek az év végi mérleg lesz az alapja. Gyakorlatilag az adott üzleti év forintban vezetett beszámolóját kell átváltani az év végi MNB-árfolyamon. Ez lesz az úgynevezett áttérési mérleg, amit egy független könnyvizsgálónak kell könyvvizsgálnia, hiszen ez lesz a következő év nyitómérlege az adott devizában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Korrupció, vagyonnyilatkozatok, kekvák, egyetemek – pontosan mi van a hatalmas korrupcióellenes tövénycsomagban? Itt vannak a részletek

Korrupció, vagyonnyilatkozatok, kekvák, egyetemek – pontosan mi van a hatalmas korrupcióellenes tövénycsomagban? Itt vannak a részletek

Hogy Magyarország hozzáférhessen az uniós pénzekhez, hatalmas, 110 oldalas törvényjavaslat-csomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta: csak korrupcióellenes intézkedések és az egyetemi autonómia visszaadása van benne – nem volt szó se migrációról, se Ukrajnáról, se genderről és más ideológiai kérdésekről, az EU nem támasztott semmilyen más feltételt a 6000 milliárd forintnyi EU-pénzhez. Itt vannak a részletek, hogy mi is van a törvénycsomagban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.10. szerda, 18:00
Gál Katalin
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnök-igazgatója
Beütött Nagy Márton utolsó extraprofitadó-intézkedése: veszteséges lett a bankok kétharmada

Beütött Nagy Márton utolsó extraprofitadó-intézkedése: veszteséges lett a bankok kétharmada

Utoljára a Covid-járvány elején, 2020-ban kezdte ilyen rosszul az évet a magyar bankszektor a jövedelmezőség szempontjából. Annak idején az óvatossági tartalékok, most a különadók ütötték meg profitot, miután a szektorszintű extraprofitadó-terhet tavaly novemberben a duplájára emelte Nagy Márton. Az első negyedévben elért 146 milliárd forintos nem konszolidált nyereség még így is hízelgő annak fényében, hogy jellemzően az egész éves bankadót és extraprofitadót év elején számolják el a bankok, jelen esetben összesen 540 milliárd forintértékben. A bevételtermelés gerincét jelentő kamateredmény is érdemben nőtt, elsősorban a támogatott hitelprogramoknak köszönhetően, miközben a hitelportfólió minősége még tovább javult.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×