Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint kész a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP 2021-2027), amire hamarosan az unió is áldását adhatja. Ennek keretében Magyarországnak nagyságrendileg 18,9 milliárd forint áll majd rendelkezésére a hazai halgazdálkodási ágazat fejlesztésére. A MAHOP Pluszban tervezett intézkedéseket két uniós prioritáson belül dolgozták ki, és végül csaknem 10 milliárd forint kerül elkülönítésre a meglévő akvakultúra termelő és halfeldolgozó vállalkozások fejlesztésére, versenyképességük növelése, új termelői bázisok és feldolgozók létrehozása.

A MA-HAL elnökének a források elérhetőségét illetően nincsenek kétségei, az időtartalmát tekintve viszont már annál inkább, hiszen a magyar kormány csak most hagyta jóvá a programot, hogy az beterjeszthető legyen az Európai Unió elé. Magyarán nem egyhamar lesznek elérhetők a források, hiszen még Brüsszelnek is bólintania kell – fogalmazott érdeklődésünkre Lévai Ferenc.

Nagyobb gondot jelenthet, hogy szerinte

ehhez a forráshoz nincs meg az alapja a halászatban dolgozóknak,

nem tudnak fejlesztési forrásokat képezni. Noha az előző időszak halászati operatív programját még túlteljesítették vállalásokkal, de ma már biztosan nem fognak tudni erre alapokat teremteni, miután nem lesz önrészük – fejtette ki a szervezet elnökségi tagja.

Lévai Ferenc számára a mostani szituáció – a halászat helyzetét illetően – azt sugallja, hogy

a szóban forgó támogatások, legalábbis a mostani feltételrendszer szerint, nem lesznek igénybe vehetők, mert nem lesz rá jelentkező.

Azt firtató kérdésünkre, hogy milyen változásokra lenne szükség ennek orvoslására, a Mahal elnökségi tagja elmondta: sokkal több automatikusan, az időjárástól függetlenül járó területalapú támogatást szerettek volna kapni – a mezőgazdaságban is ez a rendszer az alapja –, hogy megteremtsék a biztonságot, valamint hogy tartalékot képezhessenek a későbbi fejlesztésekhez.

Megjegyezte, a vidékfejlesztés a halászat 24 ezer hektárjával szemben 3,5-4 millió hektár szántó dolgait rendezi így.

Lévai Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió részéről nincs akadálya annak, hogy a két – mezőgazdasági és halászati – alap között átjárhatóság legyen, így a kormány „legnagyobb tettének” tartanák, ha hasonló elbírálás alá esnének, mint a mezőgazdaság összes többi része. Nem plusz forrás kérnek, hanem hogy a 24 ezer hektár részesülhessen azokból a vidékfejlesztési alap pénzeiből, amikből ma nem – tette hozzá a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja.